– Sem én, sem a családom nem építkezne ide – mutatott egy 4-5 méter magas, bokrokkal, gazzal benőtt löszfalra Sinka László, Százhalombatta alpolgármestere a település óvárosi részén. A Pest megyei város második emberének szavai azért figyelemre méltóak, mert épp az általa mutatott fal tetejéről munkálatok zajai szűrődtek felénk ottjártunkkor. Kiderült, az érintett Gyorma utca felett párhuzamosan húzódó Meggyfa utcában két – egyenként 200 négyzetméteres – négylakásos társasház kivitelezése zajlik gőzerővel. A Gyorma utca lakói úgy vélik, már az építkezés kezdetén megmutatkozott az igazi, magyar vállalkozói virtus. – Senki sem szólt nekünk, idén július elejétől egyszer csak elkezdték a földmunkákat, ám csak július 26-án jelentették be az érdi építési hatóságnál – mesélte lapunknak egy asszony, aki férjével és gyermekével a löszfal tövében él. Mint mondta, amikor jelezték az építésvezetőnek, hogy hosszú pincék futnak az épülő házak alatt, és azok beomolhatnak, nagyot csodálkozott. – Nem is tudtak róla – fakadt ki, majd dühöngve megmutatta azt a falrészt, ahol a 2013-as, nagy márciusi havazás idején leszakadt egy jókora darab a löszből.
Akkor szerencsére nem sérült meg senki.
A falon jókora repedések látszottak, a család pincéjében az építkezés kezdete óta porzik a mennyezet. A nyilvánvaló kockázat ellenére az Érdi Járási Hivataltól kihívott szakértők a nő szerint bicskanyitogató arroganciával léptek fel. – Azzal kezdték: minek kellett pont ide házat építenünk? Ők nem adtak volna rá építési engedélyt. Erre mondtam, hogy ez a ház már hetven éve itt áll, a pincénk pedig már 1890 óta – mesélte az asszony, majd megmutatta a társasház építtető cége által elvégeztetett talajmechanikai vizsgálat jelentését, ami októberben készült.
Vagyis röpke három hónappal az építkezés kezdete után. A beszámoló zöld jelzést adott a munkálatoknak, de előírta, hogy részlegesen fel kell tölteni a társasházak alá benyúló négy pince közül az egyiket. Csakhogy az ott lakó idős asszony ezt nem engedi. Ő azt állította, hogy az építtető cég tulajdonosa emiatt telefonon feljelentéssel fenyegette meg.
Kérdezősködtünk az épülő társasházaknál, s kisvártatva megérkezett a cég vezére, aki csak megerősíti a magyar vállalkozókkal szembeni társadalmi bizalmatlanságot. Metálfekete luxusterepjáróban, oldalán fiatal, csinos hölggyel jött, majd drága napszemüvege mögül lefegyverző stílusban közölte, hogy szerinte a Gyorma utcaiakat csak a rosszindulat vezérli. Azt elismerte, hogy kisebb mulasztásuk volt az építkezés bejelentésekor. A cég tulajdonosa egyébként papíron a férfi édesanyja.
A lösz nem először okozhat gondot Százhalombattán, a város tulajdonképpen erre a laza anyagra épült. 2010-ben a nagy esőzések idején három család háza omlott össze a megcsúszó talaj miatt, 2015-ben pedig az egyik utcában szakadt le egy ötször öt méteres faldarab.
– Az önkormányzatnak semmiféle eszköze nincs a városi építkezések befolyásolásában. 2013 óta az Érdi Járási Hivatal építésügyi osztálya adja ki az engedélyeket és rendeli el a vizsgálatokat – mondta Sinka László alpolgármester, miközben körbevitt bennünket a város legproblémásabb területein.
Sinka szerint az utóbbi négy-öt évben az építkezési szabályok rendkívül liberálissá váltak, például 300 négyzetméter alatt nincs szükség építési engedélyre, csak bejelentési kötelezettség van. – Ez egyfelől üdvözlendő, hiszen megkönnyíti az építkezők dolgát, másfelől a járási hivatal helyismeret híján nem mindig van tekintettel a helyi sajátosságokra. Százhalombattán attól függetlenül, hogy valaki építési engedélyt és kedvező vizsgálati eredményeket kap, vagy nem kap, nagyon meg kell fontolnia, hogy szabad-e az adott helyre építkezni – jegyezte meg az alpolgármester. Ő érdemesnek tartaná a hivatalos vizsgálaton túl további szakértői véleményeket kérni, továbbá kérdezősködni a régebbi lakosok között.
– Itt bármilyen építkezés zajlik, százból kilencvenötször senki sem tudja biztosan, mit talál a föld alatt – tette hozzá Sinka. Az elmúlt évszázadokban az itt lakók százával fúrták az üregeket a dombokba, amelyek hol pinceként, hol titkos raktárként vagy menedékként szolgáltak. Az alpolgármester elmondta, hogy például az óvárost keresztülszelő Szent László út alatt számos olyan pince vagy üreg rejtőzhet, amelyről még nem is tudnak.
– Az elmúlt öt évben két helyen is beszakadt a drágán épített aszfaltút. Száz százalék, hogy valamikor újra bekövetkezik – jelentette ki az alpolgármester. Az önkormányzat több száz millió forintot költött az évek során arra, hogy a veszélyes helyeket – például a Hun utcát tartó löszfalat – betonelemekkel, acélsodronyokkal, hálókkal erősítse meg. Továbbá a város költségén feltöltik azokat a rejtett pincéket, amelyekre a helyi lakosok az ingatlanukon bukkannak és bejelentik. Sinka úgy véli, a Gyorma utcában kettős a veszélyhelyzet: az épülő társasházak lakói ugyanúgy aggódhatnak, akárcsak a fal tövében élők.
A Gyorma utcaiak számára némi reményre ad okot, hogy megkeresésükre a Miniszterelnökség építésügyi államtitkársága közölte: az életveszélyes helyzet fennállásának lehetőségére tekintettel a Pest Megyei Kormányhivatal fogja vizsgálni az esetet.
