Omlásveszély Százhalombattán, katasztrófa fenyegeti a lakókat

A laza löszfal tövében élők feje fölé építkeznek. A 2013-as, nagy márciusi havazás idején leszakadt egy jókora darab lösz.

Kérdezősködtünk az épülő társasházaknál, s kisvártatva megérkezett a cég vezére, aki csak megerősíti a magyar vállalkozókkal szembeni társadalmi bizalmatlanságot. Metálfekete luxusterepjáróban, oldalán fiatal, csinos hölggyel jött, majd drága napszemüvege mögül lefegyverző stílusban közölte, hogy szerinte a Gyorma utcaiakat csak a rosszindulat vezérli. Azt elismerte, hogy kisebb mulasztásuk volt az építkezés bejelentésekor. A cég tulajdonosa egyébként papíron a férfi édesanyja.

A lösz nem először okozhat gondot Százhalombattán, a város tulajdonképpen erre a laza anyagra épült. 2010-ben a nagy esőzések idején három család háza omlott össze a megcsúszó talaj miatt, 2015-ben pedig az egyik utcában szakadt le egy ötször öt méteres faldarab.

– Az önkormányzatnak semmiféle eszköze nincs a városi építkezések befolyásolásában. 2013 óta az Érdi Járási Hivatal építésügyi osztálya adja ki az engedélyeket és rendeli el a vizsgálatokat – mondta Sinka László alpolgármester, miközben körbevitt bennünket a város legproblémásabb területein.

Sinka szerint az utóbbi négy-öt évben az építkezési szabályok rendkívül liberálissá váltak, például 300  négyzetméter alatt nincs szükség építési engedélyre, csak bejelentési kötelezettség van. – Ez egyfelől üdvözlendő, hiszen megkönnyíti az építkezők dolgát, másfelől a járási hivatal helyismeret híján nem mindig van tekintettel a helyi sajátosságokra. Százhalombattán attól függetlenül, hogy valaki építési engedélyt és kedvező vizsgálati eredményeket kap, vagy nem kap, nagyon meg kell fontolnia, hogy szabad-e az adott helyre építkezni – jegyezte meg az alpolgármester. Ő érdemesnek tartaná a hivatalos vizsgálaton túl további szakértői véleményeket kérni, továbbá kérdezősködni a régebbi lakosok között.

– Itt bármilyen építkezés zajlik, százból kilencvenötször senki sem tudja biztosan, mit talál a föld alatt – tette hozzá Sinka. Az elmúlt évszázadokban az itt lakók százával fúrták az üregeket a dombokba, amelyek hol pinceként, hol titkos raktárként vagy menedékként szolgáltak. Az alpolgármester elmondta, hogy például az óvárost keresztülszelő Szent László út alatt számos olyan pince vagy üreg rejtőzhet, amelyről még nem is tudnak.

– Az elmúlt öt évben két helyen is beszakadt a drágán épített aszfaltút. Száz százalék, hogy valamikor újra bekövetkezik – jelentette ki az alpolgármester. Az önkormányzat több száz millió forintot költött az évek során arra, hogy a veszélyes helyeket – például a Hun utcát tartó löszfalat – betonelemekkel, acélsodronyokkal, hálókkal erősítse meg. Továbbá a város költségén feltöltik azokat a rejtett pincéket, amelyekre a helyi lakosok az ingatlanukon bukkannak és bejelentik. Sinka úgy véli, a Gyorma utcában kettős a veszélyhelyzet: az épülő társasházak lakói ugyanúgy aggódhatnak, akárcsak a fal tövében élők.

A Gyorma utcaiak számára némi reményre ad okot, hogy megkeresésükre a Miniszterelnökség építésügyi államtitkársága közölte: az életveszélyes helyzet fennállásának lehetőségére tekintettel a Pest Megyei Kormányhivatal fogja vizsgálni az esetet.