Fel kell készülni arra, hogy a költségvetésnek kell majd helytállnia a Gyurcsány–Bajnai-kormányok, illetve az MSZP–SZDSZ-vezetés alatt elkövetett, a 4-es metróberuházást és az Alstom-járműbeszerzést érintő szabálytalanságokért - mondta az MTI-nek Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, az Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) „az elmúlt évtized legjelentősebb korrupciós botrányát” tárta fel, amikor súlyos szabálytalanságokat és uniós pénzekkel visszaélést állapított meg a 4-es metróberuházással összefüggésben. A vizsgálat során kiderült, hogy 167 milliárd forintot „elloptak, elcsaltak, vagy nem megfelelően használtak fel”, ezért több büntetőeljárás is folyamatban van.
Ennek következményeként Magyarországgal szemben az Európai Bizottság akár 60-70 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is megállapíthat, és ezzel a költségvetésnek számolnia kell. Ez jelentős összeg, amely nagyságát tekintve például a családi pótlék négy hónapra vonatkozó vagy a gyes több mint egész évre tervezett előirányzatával egyezik meg – érzékeltette Banai Péter Benő.
Bár az ügy még nincs lezárva, az Európai Bizottság esetleges elmarasztaló döntése miatt természetesen semmiféle ellátás vagy kifizetés sem kerülhet veszélybe – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a kormány nem vitatja az uniós hatóságok megállapításait, azonban mindent megtesz a büntetés mérséklésére.
A 2018-as költségvetésben a szankció érvényesítése esetére el kell majd különíteni egy összeget, ám ez nem befolyásolhatja a családtámogatások, az oktatási vagy szociális kiadások tervezett mértékét.
Banai szerint esetleges korrekció miatt a politikai felelősség egyértelműen a baloldali kormányokat és a 2010 előtti budapesti városvezetést terheli – ezt a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport jelentése is megállapítja –, míg a pénzügyi következmények a jelenlegi kormányt állítják kihívás elé.
A nyomozóhatóságok az Alstom-ügyben 2011-ben indított büntetőeljárást most éppen december 3-ai határidővel folytatják. A metrószerződések ügyében 2010-ben elrendelt nyomozást korábban már lezárták, ám az OLAF-jelentés alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentése alapján az idén januárban kezdődött eljárást legutóbb 2018. január 28-ig meghosszabbították.
Banai nyilatkozatában arra már nem tért ki, hogy az OLAF a 4-es metró kapcsán egy ügyben a 2010 utáni fővárosi vezetés felelősségét is firtatja. Eközben a Csalás Elleni Európai Hivatal és az Európai Bizottság jelenleg egy olyan magyar gigatender ügyében is vizsgálódik, amit később a 2010 utáni évtized legsúlyosabb korrupciós botránya is lehet.
Az OLAF egy 420 milliárdos magyar víziközműépítési gigatender ügyében folytat vizsgálatot, amiben Mészáros Lőrinc, illetve üzlettársa, Varga Károly is érintett lehet.
Az Európai Bizottság ellenőrei szerint 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint, mert nem teljesítették pontosan a mintafeladatot. A kizárásuk elmulasztása törvénysértés. A 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, így a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. Eközben egy cseh hátterű konzorciumot éppen arra hivatkozva zártak ki a pályázatból, hogy a kiírásban szereplő mintafeladatban hibázott.
A bizottsági audit jelentés tervezetét nyáron megkapta a kormány is. A szabálytalanságokat könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénze bánja. Az unió ugyanis dönthet úgy, hogy a 420 milliárdos keret egy részét nem fizeti ki a szabálytalan projektek miatt. Ez a forrásmegvonás akár 50 milliárd forint körül is alakulhat.
