Büntetőügy lehet a késve kezelt férfi halálából

A Honvédkórház által megfogalmazott álláspont, hogy a beteg menthetetlen volt.

A héten feljelentést tesz a rendőrségen annak a férfinak a családja, aki októberben halt meg a Honvédkórház sürgősségi osztályán, miután hosszú ideig várakozott a megfelelő ellátásra. Garai Ivett a Magyar Nemzetnek tegnap úgy fogalmazott: bízik benne, hogy megtalálják azokat, akik felelőssé tehetők az édesapja haláláért. „Mindenképp büntetőeljárást szeretnénk, kártérítési per szóba sem jöhet, mert nem anyagi haszonszerzés a célunk, hanem az, hogy a felelősöket megkeressék. Azért, hogy másokkal ez ne történhessen meg” – jelentette ki. Megtudtuk, azért most fordulnak a hatósághoz, mert a férfit novemberben temették, a karácsonyi időszak után pedig most sikerült annyi lelkierőt gyűjtenie a családnak, hogy lépjen az ügyben.

Kiderült: a hasnyálmirigy-daganatos beteggel délben értek be a sürgősségi osztályra, de a férfit csak este háromnegyed tizenegykor tolták be a műtőbe. A diagnózist segítő CT-vizsgálatra nyolc órát kellett várniuk. Garai Ivett szerint a kórházban a várakozási idő alatt keresztülnéztek rajtuk a nővérek, nem tájékoztatták őket a hasi röntgen- és az ultrahangvizsgálat eredményéről, nem mondtak semmit, csak azt, hogy várjanak. Ez idő alatt édesapja nem kapott sem infúziót, sem fájdalomcsillapítót. Garai Ivett hangsúlyozta: ha már nem menthető, akkor sem ilyen embertelen hozzáállást érdemel egy beteg.

A 24.hu írta meg, hogy órákig nem látták el a súlyos hasi fájdalmakkal küszködő beteget. Mire megműtötték, kiderült, hogy a hasi artériája elzáródott, vérrög keletkezett, a vékonybél egy része pedig elhalt. Az orvosok ekkor közölték a hozzátartozókkal, hogy a férfi meg fog halni.

„Hiába állítja a Honvédkórház, hogy a szakma szabályainak megfelelően jártak el, érdemes lenne felülvizsgálni az esetet, hogy valóban így történt-e – mondta a Magyar Nemzetnek Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke. – Ha ugyanis a kommunikáció olyan volt, ahogy azt a hozzátartozó állította, akkor máris nem teljesültek a szakma szabályai, miszerint mindenkit megillet, hogy emberi méltóságát figyelembe véve lássák el. Persze lehet mondani, hogy túlterheltek az orvosok, kevés az ápoló, de ez alapjában nem lehetne indok.” Megjegyezte: a hozzátartozó panaszára a kórház válaszlevelében kiemelte, hogy az adott napon hány beteget vettek fel és kezeltek az osztályon, de ezzel nem lehet megmagyarázni, hogy a férfi esetleg nem volt megfelelően ellátva.

Arra a kórház által megfogalmazott álláspontra, hogy a beteg menthetetlen volt, és műtéttel sem lehetett volna jelentősen meghosszabbítani az életét, úgy reagált: ez valószínű, de ha a kórképet megfelelő időben és korrekten felismerik, akkor az is elképzelhető, hogy egy bizonyos ideig meg lehetett volna hosszabbítani az életét. Lehet, hogy ez már elég lett volna mind a betegnek, mind a hozzátartozóknak.

Hegedűs Zsolt szerint fontos volna nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy sürgősségi osztályon hány beteget látnak el négy órán belül, és a páciensek hány százalékát irányítják más osztályra, mennyi az osztályon dolgozó nővérek és sürgősségi szakvizsgával bíró orvosok száma, és a betegeknek mi a véleményük az ellátásról. Ez mutathatná meg ténylegesen az ellátás minőségét és biztonságát.

Dénes Tamás általános sebész szakorvos, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a konkrét esetről nem akart nyilatkozni lapunknak, de azt elmondta: általános jelenség, hogy a betegek nem bíznak az orvosokban, az egészségügyi rendszerben. „Hogyan is bízhatnának, ha az orvostársadalom belső kontrollja annyira működik, hogy a daganatos betegektől pénzt kérő, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, veszprémi nőgyógyász fél év eltiltás után ismét praktizálhat? A bizalomhiány miatt pedig sokszor ok nélkül is ügy lesz azokból az esetekből is, ahol nem hibázott senki. A helyzeten pedig csak ront, hogy nagyon sokszor nem megfelelően kommunikálunk a betegekkel és a hozzátartozókkal.”

Egy neve elhallgatását kérő orvos a téma kapcsán arról beszélt: ha valaki hasnyálmirigy-daganattal, kemoterápia után, a bélrendszert ellátó erek trombózisával kórházba kerül, az az esetek döntő többségében halállal végződik. Azt kijelenteni szerinte, hogy biztosan tovább élt volna a beteg, ha azonnal megműtik, nem lehet.

Kerestük a Honvédkórházat, szerettük volna megismerni az intézmény álláspontját, de nem reagált.