Arra a kórház által megfogalmazott álláspontra, hogy a beteg menthetetlen volt, és műtéttel sem lehetett volna jelentősen meghosszabbítani az életét, úgy reagált: ez valószínű, de ha a kórképet megfelelő időben és korrekten felismerik, akkor az is elképzelhető, hogy egy bizonyos ideig meg lehetett volna hosszabbítani az életét. Lehet, hogy ez már elég lett volna mind a betegnek, mind a hozzátartozóknak.
Hegedűs Zsolt szerint fontos volna nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy sürgősségi osztályon hány beteget látnak el négy órán belül, és a páciensek hány százalékát irányítják más osztályra, mennyi az osztályon dolgozó nővérek és sürgősségi szakvizsgával bíró orvosok száma, és a betegeknek mi a véleményük az ellátásról. Ez mutathatná meg ténylegesen az ellátás minőségét és biztonságát.
Dénes Tamás általános sebész szakorvos, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a konkrét esetről nem akart nyilatkozni lapunknak, de azt elmondta: általános jelenség, hogy a betegek nem bíznak az orvosokban, az egészségügyi rendszerben. „Hogyan is bízhatnának, ha az orvostársadalom belső kontrollja annyira működik, hogy a daganatos betegektől pénzt kérő, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, veszprémi nőgyógyász fél év eltiltás után ismét praktizálhat? A bizalomhiány miatt pedig sokszor ok nélkül is ügy lesz azokból az esetekből is, ahol nem hibázott senki. A helyzeten pedig csak ront, hogy nagyon sokszor nem megfelelően kommunikálunk a betegekkel és a hozzátartozókkal.”
Egy neve elhallgatását kérő orvos a téma kapcsán arról beszélt: ha valaki hasnyálmirigy-daganattal, kemoterápia után, a bélrendszert ellátó erek trombózisával kórházba kerül, az az esetek döntő többségében halállal végződik. Azt kijelenteni szerinte, hogy biztosan tovább élt volna a beteg, ha azonnal megműtik, nem lehet.
Kerestük a Honvédkórházat, szerettük volna megismerni az intézmény álláspontját, de nem reagált.
