Galló Istvánné: Nem élné túl a szakszervezet az új irányt

Szakadás történt a Pedagógusok Szakszervezetének vezetőségében, egy részük a Fidesz hálájában reménykedik.

Hutter Marianna
2018. 01. 30. 20:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon sajnálom, ha valaki szerint egy szakszervezet túlélését az garantálja, ha lojális a kormányhoz. A szakszervezetnek nem ez a feladata – erről beszélt kedden Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. Mint kedden délután  megírtuk, a PSZ az elmúlt években következetesen azt képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás hiányában nem kíván csatlakozni a kormány által 2016 elején életre hívott Köznevelési Kerekasztalhoz, amelyet a látszat kedvéért fenntartott egyeztető fórumnak tart. Ám a szakszervezet egy része változtatni kíván a döntésen, erről végül decemberben határozatot is hozott az érdekképviselet országos vezetősége. Utóbbi úgy került nyilvánosságra, hogy az új irányvonalra vágyók – előzetes megbeszélés nélkül – ezt közzé is tették kedden a PSZ közösségi oldalán. Ez azért fordulhatott elő, mert a PSZ közösségi oldalán történő kommunikációra például magának az elnöknek nincs ráhatása, egy külsős cég felel érte.

A csatlakozás a kerekasztalhoz igencsak hiteltelenítené a PSZ elmúlt évekbeli és az oktatási rendszert ért kritikáit.

Már csak azért is, mert például tavaly nyáron éppen a szakszervezet kezdeményezte, hogy további hat érdek-képviseleti szervezettel közösen fogadjanak el nyilatkozatot, amelyben elutasítják a részvételt. Ráadásul emiatt – miután a kormány által életre hívott egyeztető fórumra csak három képviselőt küldhet a szakszervezet – a másik hat szervezet jóváhagyása is kellene ahhoz, hogy a PSZ csatlakozzon.

Persze a kerekasztalhoz való csatlakozás csak a „jéghegy csúcsa lenne”, véli Galló Istvánné, hiszen ez egyben – ahogy a változást akarók fogalmaztak – „más magatartást, szervezetpolitikai irányt jelentene”. – Fájdalmas, de sajnos ki kell mondani: szakadás van a PSZ országos vezetőségében – mondta Galló Istvánné hangsúlyozva, hogy nagyon szerette volna, ha az ügy a szakszervezet berkein belül marad. Mint elmondta, felhívta az országos vezetőség figyelmét egy esetleges „irányváltás” következményeire, egyebek között arra, ha a parlamenti választások időszakában csatlakozna a szakszervezet a kerekasztalhoz, akkor ezt sokan úgy értékelnék, mint nyílt kiállást a kormány és annak oktatáspolitikája mellett. Ezt pedig a kormányzati kommunikáció „nagyon keményen ki is használná.” Ráadásul a döntés szembe megy a PSZ korábbi kongresszusi határozatával is.

– Személyes megítélésem szerint a szakszervezet az irányváltást nem élné túl, mert a tagság ezt nem fogja elfogadni és tolerálni – mondta Gallóné. Úgy véli, bár erre korábban még nem volt példa, de most az vált meghatározó szemponttá a szakszervezeten belül, hogy egyes megyei vezetők melyik politikai pártot preferálják. Így elmondása alapján még az a „sajnálatos és nagyon súlyos mondat” is elhangzott egy megyei vezető szájából, hogy a közvélemény-kutatások alapján várható, hogy a Fidesz nyer, „és ha mi most bemegyünk a kerekasztalba, akkor a Fidesz ezt azért meg fogja hálálni”. Gallóné szerint viszont éppen azért lenne veszélyes csatlakozni a fórumhoz, mert jelenlétükkel legitimálnák a kerekasztalt és ezzel a kormány oktatáspolitikáját is. Galló Istvánné úgy látja, az országos vezetőségükben tapasztalt megosztottság nagyjából egy éve kezdődött; korábban ha viták után is, de konszenzusra tudtak jutni a kérdésekben.

Arra a felvetésünkre, hogy egy fordulat esetén Gallóné kitöltené-e a júniusig szóló elnöki mandátumát, úgy válaszolt: „felelősségteljes döntést fogok hozni akkor, amikor az a pillanat elérkezik”. Hozzátette, jelenleg a legfontosabb feladata az, hogy még egy kísérletet tegyen az egység helyreállítására a PSZ-ben, és megnyugtatóan próbálja rendezni a kérdést. „Különösen, mert a visszajelzések alapján erről a szakszervezeti tagságnak nincs információja” – jegyezte meg hozzátéve, azt is meg meri kockáztatni: bizonyos megyei vezetők úgy szavazhattak, hogy a saját tagságukat meg sem kérdezték. A PSZ-nek egyébként – a fővárossal együtt – húsz megyei vezetője van, közülük legalább tízen az új irány mellett döntetnének. Hogy pontosan kik, arról nem beszélt a szakszervezeti elnök, de árulkodó, hogy a PSZ Zala megyei ága a napokban szakmai konferenciát tartott, ahol nemcsak Palkovics László oktatási államtitkár és Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke vett részt, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vigh László is. Eközben információink szerint a rendezvényre már meg sem hívták a szervezők Gallónét. A Zaol.hu beszámolója szerint a PSZ zalai elnöke, Békési Tamás már egyenesen azt állította: a szakszervezet csatlakozott a köznevelési kerekasztal munkájához, holott ez még hivatalosan egészen biztosan nem történhetett meg. Az már csak külön érdekesség, hogy maga Palkovics László is Zala megyei.

Galló Istvánné elmondta még, hétfőn újabb országos vezetői értekezletet tart a PSZ. Ezen akár az is előfordulhat, hogy rendkívüli kongresszus összehívása mellett döntenek. Utóbbinak a szakszervezeti elnök örülne, mert szerinte ez tiszta helyzetet teremtene. – Nehéz időszak előtt vagyunk, az biztos – zárta szavait Galló Istvánné.

 

A PDSZ továbbra sem csatlakozna. Lapunk az ügyben kereste Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, ők szintén nem kívántak beülni a kerekasztalba. Elmondta: tartják magukat ehhez az álláspontjukhoz, és semmiképp sem csatlakoznak. A választások előtt nem is tartják szerencsésnek. Ugyanakkor a választások után, ha feláll az új kormány, mérlegelik a továbbiakat. (H. M.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.