Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője novemberben nyújtotta be kérdését hitelesítésre az FVB-hez, amely így szólt: „Akarja-e ön, hogy a 2017–2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”
Az FVB december 14-én a kérdést hitelesítette. A bizottság szerint a kérdés a választópolgárok és a döntéshozó számára is egyértelmű: a választópolgároknak arról kell dönteniük, kívánják-e, hogy a metrófelújítás során teljes körű akadálymentesítés történjen az összes állomáson, a döntéshozónak pedig arról, hogy – miként az akadálymentesítés mértékéről eddig is döntött – az akadálymentesítés teljes körű legyen.
Az FVB hitelesítő határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be a Kúriára, amelyben a többi között arra hivatkoztak, hogy a kérdés nem egyértelmű, ezért nem hitelesíthető. A Kúria kedden azonban a felülvizsgálati kérelmet elutasította, és helybenhagyta az FVB határozatát.
A bíróság szerint a kérdés nem ütközik a választópolgári egyértelműség követelményébe, egyféleképpen értelmezhető, megfelel a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok pedig átláthatják a lényegét, jelentőségét. A kérdés megfelel a jogalkotói egyértelműség követelményének is, egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazás esetén mi az elérendő szabályozási eredmény, a megvalósítás módja tekintetében pedig adott a mérlegelés lehetősége a Fővárosi Közgyűlés számára.
A Kúria végzése jogerős.
