Nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás – mondta el egy geológus az Átlátszónak. Gerner Péter a portálon erről egy tanulmányt is közzétett.
A portál cikkében azt írják, hogy a Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni.
A portál megszólaltatta Timár Gábor geofizikust is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet.
A szakemberek szerint kifejezetten rossz ötlet aktív tektonikai törésvonalra építeni egy atomerőművet, ahol ugyanis egy ilyen törésvonal van, ott könnyen elképzelhető földrengés vagy folyamatos mozgás, de ennek a kettőnek valamilyen kombinációja is. Egészen kis földrengés esetében is előfordulhat, hogy megsérül az erőművet légmentesen körbezáró betonszarkofág, amelyet azért húznak fel, hogy egy baleset esetén a radioaktív anyagok ne tudjanak az erőműből kiszökni.
Azt a projektcég szakemberei sem tagadják, hogy a területen éppen áthalad egy aktív tektonikai törésvonal – teszi hozzá a cikk. Az illetékesek azonban a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási programra hivatkozva azt állítják, hogy ez nem okozhat problémát.
Gerner Péter geológus viszont az összes nyilvánosságra került dokumentáció áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a földrengésveszélyt bagatellizáló szakemberek kincstári optimizmusa nem megalapozott, ugyanis továbbra sem válaszolható meg, hogy a tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e Paks II. engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben.
A kutatásnak rossz volt a fókusza, nyilatkozta az Átlátszónak a kutató, abban ugyanis az elmúlt 20-25 millió évet vizsgálták meg, miközben az elmúlt 100 ezer évre kellett volna koncentrálni. Már csak azért is, mert a szabályozásban, amely azt mondja meg, hogy hol lehet atomerőművet építeni, ugyancsak az utolsó 100 ezer év földtörténete szerepel.
Gerner szerint arra sem adtak megnyugtató választ, hogy az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni. A geológus úgy véli, hogy annak az értéknek a kiszámításánál, amely azt mutatja meg, hogy milyen erősre kell az erőművet tervezni ahhoz, hogy az földrengésbiztos legyen, rossz matematikai modelleket alkalmaztak. Ehhez három modell áll rendelkezésre, ebből viszont kettő már elavult, mégis ez a kettő szerepel 95 százalékos súllyal a számításban – vette észre Gerner Péter.
