Nem garantálja Paks II. földrengésbiztonságát az elvégzett földtani kutatás – mondta el egy geológus az Átlátszónak. Gerner Péter a portálon erről egy tanulmányt is közzétett.
A portál cikkében azt írják, hogy a Paks II. projektcég a közelmúltban 8 milliárd forintot költött egy földtani kutatásra, hogy bebizonyítsa: bár valóban vannak aktív tektonikus törésvonalak azon a területen, ahová az új paksi blokkokat építenék, ezek a létesítményre nem jelentenek veszélyt. Gerner Péter geológus nemrégiben az Átlátszón megjelent tanulmányában figyelmeztetett, hogy ezzel a kutatással több komoly szakmai probléma is van, emiatt pedig egyelőre nem lehet megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a területre lehet-e atomerőművet engedélyezni.
A portál megszólaltatta Timár Gábor geofizikust is, aki szerint csúnyán ráfizethetünk, ha egy földrengésveszélyes helyre építjük az új atomerőművet.
A szakemberek szerint kifejezetten rossz ötlet aktív tektonikai törésvonalra építeni egy atomerőművet, ahol ugyanis egy ilyen törésvonal van, ott könnyen elképzelhető földrengés vagy folyamatos mozgás, de ennek a kettőnek valamilyen kombinációja is. Egészen kis földrengés esetében is előfordulhat, hogy megsérül az erőművet légmentesen körbezáró betonszarkofág, amelyet azért húznak fel, hogy egy baleset esetén a radioaktív anyagok ne tudjanak az erőműből kiszökni.
Azt a projektcég szakemberei sem tagadják, hogy a területen éppen áthalad egy aktív tektonikai törésvonal – teszi hozzá a cikk. Az illetékesek azonban a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási programra hivatkozva azt állítják, hogy ez nem okozhat problémát.
Gerner Péter geológus viszont az összes nyilvánosságra került dokumentáció áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a földrengésveszélyt bagatellizáló szakemberek kincstári optimizmusa nem megalapozott, ugyanis továbbra sem válaszolható meg, hogy a tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e Paks II. engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben.
