A kutatásnak rossz volt a fókusza, nyilatkozta az Átlátszónak a kutató, abban ugyanis az elmúlt 20-25 millió évet vizsgálták meg, miközben az elmúlt 100 ezer évre kellett volna koncentrálni. Már csak azért is, mert a szabályozásban, amely azt mondja meg, hogy hol lehet atomerőművet építeni, ugyancsak az utolsó 100 ezer év földtörténete szerepel.
Gerner szerint arra sem adtak megnyugtató választ, hogy az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni. A geológus úgy véli, hogy annak az értéknek a kiszámításánál, amely azt mutatja meg, hogy milyen erősre kell az erőművet tervezni ahhoz, hogy az földrengésbiztos legyen, rossz matematikai modelleket alkalmaztak. Ehhez három modell áll rendelkezésre, ebből viszont kettő már elavult, mégis ez a kettő szerepel 95 százalékos súllyal a számításban – vette észre Gerner Péter.
