A nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt kérte, hogy a bizottság tagjai betekinthessenek a Galambos Lajos és társai ellen kémkedés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás iratainak másolatába. „Az eltérő tartalmú lapinformációk miatt a Debreceni Törvényszék szükségesnek tartja közölni, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának megkeresésére a Debreceni Törvényszék elnöke érdemi válaszát – ahogyan arról a 2013. július 23. napján kiadott sajtóközleményben is hírt adtunk – 2013. július 23. napján kora délután kézbesítette” – olvasható a közleményben.
A Debreceni Törvényszék elnöke, Kahler Ilona levelében kifejtette, hogy folyamatban lévő büntetőügy irataiba a büntetőeljárási törvény által feljogosítottak tekinthetnek be. A törvényben felsoroltakon kívül az eljárásról annak adható felvilágosítás, „akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik”. Ez a törvény nevesíti a parlamenti ellenőrzés eszközeit is, és ezek között nem szerepel folyamatban lévő büntetőügy iratainak „betekintés végett történő megküldése”. A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló törvény sem teremt alapot a betekintésre – áll a válaszlevélben. Az Országgyűlésről szóló törvény pedig azt rögzíti, hogy az országgyűlési bizottságok nem vizsgálhatnak olyan ügyet, amely „folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya” – írta a törvényszéki elnök.
„A fent leírtak alapján az irat megismerése iránti kérelmét nem áll módomban teljesíteni” – zárul a Debreceni Törvényszék elnökének az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elnökének, Molnár Zsoltnak küldött levele. A törvényszék „az egyes sajtóorgánumokban megjelent, a büntetőeljárás lefolytatását érintő állításokkal kapcsolatban” közölte, hogy „az ügyben a jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak, azokba a titkos ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett az eljárásban érintett és arra feljogosított személyek betekinthettek. [ ] Hogy a büntetőeljárás lefolytatása során történt-e egyáltalán eljárási szabálysértés, a még folyamatban lévő büntetőügyben a másodfokú bíróság kompetenciájába tartozó szakmai kérdés” – jelezte álláspontját a törvényszék elnöke.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját kémkedésért két év tíz hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak két év tíz hónap börtönre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg. A Magyar Nemzet áttekintette az ügy hátterét, a cikkért kattintson ide!
Közben a lap július 25-ei számában azt írta, hogy külföldi tippadó vagy az MSZP vezérkarából érkező utasítás állhat a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati karát érintő kémügy hátterében. Legalábbis Gálszécsy András volt titokminiszter szerint, aki a Heti Válasznak nyilatkozott a történtekről. Az MSZP egy, a kémperben korábban részt vevő hadbíró elleni eljárás kapcsán is nyilvánosságot követel.
