A jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése. A pontos kiadások egyelőre nem ismertek, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a tárcák költöztetése, valamint az épületek felújítása három évig tart majd, és évente legalább 10-15 milliárdos költségvetési kiadást jelentenek. Ez az összeg azonban még lényegesen nőhet.
A Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostorba való áttelepítésére például eredetileg 14 milliárd forintot szántak, majd ezt összesen nagyjából 20 milliárd forintra növelték. Egy pénteki kormányhatározatból azonban kiderült, hogy Orbán Viktor irodáinak egyedi belsőépítészeti kialakítására további 3,9 milliárd forintot költenek el.
A Karmelita kolostor felújítása egyébként várhatóan 2017 novemberére készül el. A kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező épület tetejét. A tervek szerint az aktuális miniszterelnök húsz évig használja majd a Szent György tér–Színház utcai épületegyüttest, ezt követően pedig átköltözik a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotába. A köztársasági elnöknek ekkor a királyi palotába kell majd áttelepülnie.
Nem sajnálják a pénzt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól sem, a tárca költözése ugyanis a jelenlegi tervek szerint 20 milliárd forintba kerülhet. Az NGM a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözne a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az épületet is. A Belügyminisztérium teljes apparátusa csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen több 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák.
A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet – mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani –, végül mégsem költöztetnek el.
A Belügyminisztérium által jelenleg használt ingatlanokat – a kormányhatározat szerint – értékesítik vagy más módon hasznosítják.
A három tárca áttelepítésének összköltségét növelhetik a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. A Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja majd a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül.
A kormány két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy mintegy 200 milliárd forintból – a Hauszmann-terv keretében – teljesen felújítják a Várnegyedet, valamint több tárcát is áttelepítenek a Várba. Az eredeti tervek szerint a döntések előkészítése során kikérték volna az erre a célra létrehozott, szakemberekből álló Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének véleményét is, azonban a bizottság több tagja is azt állította, hogy a fontos lépésekről csak a sajtóból értesültek. Döntésüket azzal indokolták, hogy bűnnek tartják a kulturális és tudományos intézmények kitelepítését, és a Várnegyedbe nem való kormányzati funkciók beköltöztetését. Elfogadhatatlannak tartják a XIX. század második felének, a XX. század elejének rekonstrukcióját, valamint „az I. világháborúba torkolló késői historizmus, illetve a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak igénylő újraálmodását”.
