A jelek szerint nemcsak arra képes a kormánykedvenc Hunguard Kft., hogy a közműszolgáltatóktól kezdve a bankokon át, lényegében bármilyen szervezet informatikai vagy számlázási rendszerét auditálja, de úgy tűnik, hogy mindezt rekordgyorsasággal tudja megtenni. Legalábbis a Magyar Export-Import Bank, vagyis az Eximbank esetében úgy tűnik, hogy erre lesz szükség.
A kabinet a múlt évben egy kormányhatározatban eredetileg azt írta elő, hogy a pénzügyi szektor cégeinek novemberig szerződnie kell az auditra kiválasztott Hunguarddal, amelynek a tanúsítást idén március végéig be is kell fejeznie. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetőjének közérdekűadat-igénylése alapján azonban kiderült, hogy az Eximbank csak március elején írta alá az erről szóló szerződést a kormányközeli céggel. A Magyar Nemzet által megismert adatok szerint a megállapodás alapján a munka legalább hatvan napig tart, a szerződés szerint mégis be kell fejezniük a kormányrendeletben meghatározott időpontig, vagyis március végéig. Ez pedig azt jelenti, hogy feleannyi idő alatt. Érdekesség egyébként, hogy a közműszolgáltatóknál az auditra általában tizenkét hetet határoztak meg.
Az Eximbank a szerződés szerint a munkáért több mint bruttó 28 millió forintot fizet ki a kormány által helyzetbe hozott, a sajtóhírek szerint Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető cégnek.
A szocialista politikus közérdekűadat-igénylésében arra is kíváncsi volt, a Hunguarddal kényszerűségből szerződő pénzintézetek vajon meggyőződtek-e arról, hogyan épül fel a tulajdonosi háttere, az esetleges változásokról kaptak-e tájékoztatást. Azt ugyanis lehet tudni: míg korábban még négy magánszemély volt a társaság tulajdonosa, tavalytól a máltai bejegyzésű Javelin cég is megjelent a háttérben. Még a Népszabadság derítette ki, hogy a bonyolult céghálóban fellelhető a nemzetközi offshore-botrány kirobbanásához vezető Panama-iratokban is többször felbukkanó Hrisztosz P. Kinanisz (Christos P. Kinanis).
A tulajdonosi hátteret firtató kérdésre azonban az Eximbank nem adott érdemi választ. Azt közölték, hogy kötelesek voltak a Hunguarddal szerződést kötni. Azzal tisztában voltak, hogy a tulajdonosai között megtalálható egy máltai cég – amelynek egyébként végső tulajdonosa ismeretlen –, ám arra hivatkoztak, hogy már átesett egy előzetes átvizsgáláson, amikor lényegében az egyetlen kiválasztott lett. Amiatt nem aggódnak, hogy a Hunguard érzékeny információkhoz is hozzáférne, mert „titkosított adatkezelőt” használnak, az olyan dokumentumokat pedig, amelyen ügyfelek adatai szerepelnek, az átadás előtt anonimizálják.
Míg az Eximbank részletesen válaszolt Tóth Bertalannak, a Budapest Bank már titkolózik. Csak azt az ismert tényt közölték, hogy ők is csak a Hunguarddal tudtak szerződést kötni. Az pedig szerintük nem az ő dolguk volt, hogy meggyőződjenek az informatikai rendszerükhöz így hozzáférő cég tulajdonosi hátteréről, hiszen ezt már megtette helyettük a jegybank, amikor a Hunguard lett a kiválasztott. A megkötött szerződést ugyanakkor nem voltak hajlandók Tóth Bertalannak elküldeni. Így nem tudni, mikor írták alá a megállapodást, vagyis nekik sikerült-e tartaniuk a határidőt, ahogyan azt sem, hogy mennyit fizetnek a Hunguardnak a munkáért.
A határidők kapcsán egyébként az már kiderült, hogy hiába a kormányrendeletben meghatározott időpontok, a döntéshozókat ez látszólag nem nagyon érdekli. Matolcsy György jegybankelnök sem tudott mit mondani arra, hogy a pénzintézetek a szabályoknak és a határidőnek megfelelően szerződtek-e, ráadásul szerinte nem is ennek van jelentősége, hanem annak, hogy a tanúsítási eljárások a március végi időpontig lezáruljanak.
