Erősíti a vidék népességmegtartó erejét a falusi csok bevezetése

A nemzetközi tapasztalatok alapján azokban az országokban, ahol kiszámítható a családpolitika, ott jobb a családalapítási kedv is — állítja a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért, vagyis a KINCS elnöke. Fűrész Tünde hozzátette: hazai viszonylatban is fontos, hogy a házasulók, gyermeket vállalók pontosan tudják előre, milyen támogatásokra számíthatnak az állam részéről. Nem véletlen, hogy Magyarországon nyolc éve megváltoztak a demográfiai trendek.

Az elnök korábban miniszteri biztosként felelt a bölcsődei rendszer átalakításáért Fotó: Teknős Miklós

– Hogyan fogadták a családvédelmi akciótervet az emberek?

– Az évértékelőt követő héten egy telefonos reprezentatív közvélemény-kutatást végeztünk olyan édesanyák körében, akiknek legalább egy, egy és öt év közötti gyermeke van. Megkérdeztük őket, hogy mit gondolnak az intézkedésekről: elsöprő többségük egyetért a programmal, kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy szeretné igénybe is venni valamelyik támogatási formát. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a következő öt évben szeretne újabb gyermeket vállalni. A családvédelmi akcióterv több pontja is egy korábbi intézkedés továbbfejlesztett változata, ami stabilitást sugall. A családtámogatások szempontjából pedig a kiszámíthatóság meghatározó. A nemzetközi tapasztalatok alapján azokban az országokban, ahol kiszámítható a családpolitika, ott jobb a családalapítási kedv is. Természetesen az akcióterv elfogadását, népszerűségét és az igénybe vevők körét a jövőben is vizsgáljuk. Nyomon követjük a már megtett és a tervezett intézkedések gyakorlati megvalósulását.

Az elnök korábban miniszteri biztosként felelt a bölcsődei rendszer átalakításáért
Fotó: Teknős Miklós

– Nemzetközi színtéren is végeznek vizsgálatokat?

– A Nemzetpolitikai Kutatóintézettel a határon túli magyar családok körében végeztünk szociológiai kutatást, de volt kutatásunk angliai magyarok körében is. A nemzetközi kapcsolatok tekintetében először a visegrádi országokban lévő társintézetekkel és politikai döntéshozókkal kezdtük meg a kapcsolatok kiépítését. A lengyel szakminiszter asszony, Elzbieta Rafalska például már meg is látogatta intézetünket. Április végén a Várkert Bazárban lesz a Családbarát fordulat Európáért című nemzetközi konferenciánk, amelyen európai családbarát kezdeményezéseket szeretnénk bemutatni és azokról eszmecserét folytatni. Intézetünk munkatársai­val, szociológusokkal, társadalompolitikai elemzőkkel az a célunk, hogy a magyar családpolitika népszerűsítése ne csak itthon, hanem nemzetközi szinten is minél hatékonyabban valósuljon meg.

– A V4-eknek hasonló demográ­fiai problémái vannak, mint nekünk?

– Igen, a népességfogyás mindenütt probléma, de a gyermekvállalási kedv növekedésében az elmúlt években sokkal jobban teljesítettek a közép-európai országok, mint a Nyugat. Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, de a családpolitikának köszönhetően 2010 óta nőtt a gyermekvállalási kedv. A teljes termékenységi arányszám 2011-es 1,23-os mélypontja 1,49-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést jelent. 2010-hez képest Európában a magyarországinál nagyobb mértékben csak Lettországban nőtt a teljes termékenységi arányszám. 2010 óta közel másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma, kevesebb a válás, és az 50-es évek tilalma óta soha nem volt ilyen alacsony az abortuszok száma. A házasságkötések 0,6 százalékos emelkedése 2017-hez képest jól mutatja, hogy a házasság intézménye ma a fénykorát éli Magyarországon. 1995 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi években. Tavaly 51 ezer pár döntött amellett, hogy életre szóló szövetségre lép egymással.

– A bölcsődei rendszer átalakításáért korábban miniszteri biztosként felelt. Hogyan alakult a két éve bevezetett, új típusú bölcsődék száma?

– Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek és ezzel párhuzamosan a három év alatti gyermekeket nevelő, a munkaerőpiacra visszatérő nők száma is. A gyermek kétéves kora előtt uniós összehasonlításban még kismértékű a női foglalkoztatottság, de a két és három év közötti gyermekeket nevelő anyáknak már mintegy egyharmada dolgozik, s amikor a gyermek óvodás lesz, már hetvenkét százalékuk áll munkába. Ebből is látszik, hogy nagyon nagy szükség van a bölcsődékre és az óvodákra. Gyakorlatilag 2017 elejétől beszélhetünk új bölcsődei formákról: minibölcsődéről, családi bölcsődéről, munkahelyi bölcsődéről és a korábbi hagyományos bölcsődéről. A 2010-es adatokhoz képest most közel 13 ezerrel több bölcsődei férőhely van Magyarországon. A minibölcsődék területén zajlik a legnagyobb változás. Minden olyan településen, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy öt család kéri a bölcsődei ellátást, ott valamilyen módon meg kell oldania ezt az önkormányzatnak, akár önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is. Ma már 201 minibölcsőde működik országszerte, köztük például a legkisebb lélekszámú településen, Nagylengyelen.