Európa kitárja a kapuit a menedékkérők előtt – ezzel a felkiáltással reklámozza a Brüsszel által szorgalmazott migránsvízumokat a Visa Guru című honlap, melynek célja „megtanítani” az érdeklődőket arra, hogyan szerezzenek beutazáshoz, munkavállaláshoz vagy letelepedéshez szükséges papírokat különféle jóléti államokba.
A bejegyzés szerzője arra is felhívta a figyelmet: már nem kell sokáig várni az új úti okmány bevezetéséig. És csakugyan, az Európai Bizottság (EB) heteken belül elkészülhet azzal a jogszabálytervezettel, amelynek megalkotására tavaly decemberben botrányos körülmények között kérte fel az Európai Parlament (EP).
A kezdeményező a spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar volt – az egyike annak a 226 EP-képviselőnek, akiknek a neve mint biztos vagy lehetséges szövetségeseké szerepelt Soros György Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetének egyik 2016-ban kiszivárgott aktájában. A migránsvízumok bevezetéséhez tavaly októberben zöld utat adott az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE). A parlamentben viszont nem sikerült biztosítani a migránspárti erőknek az új típusú vízum elfogadásához szükséges többséget, ezért Aguilar előterjesztése elbukott. A képviselő technikai hibára hivatkozva új szavazást kezdeményezett, amit az EP illetékesei engedélyeztek, így a tervezet november végén ismét a LIBE-bizottság, december 11-én pedig a parlament elé került, amely ekkor már elfogadta.

Érdemes megemlíteni: az ENSZ számításai szerint csak Törökországban közel négymilliónyian várakoznak az Európába vezető utak megnyitására. De alighanem a töredékük is elegendő lenne ahhoz, hogy a migránsvízumokért beadott folyamodványaikkal megbénítsák, ellehetetlenítsék az uniós államok külképviseleteinek működését a térségben. A vízum ráadásul a nemzeti szuverenitást is sértheti, mivel a róla szóló javaslat szerint a kérelmeket egy „illetékes, független és pártatlan hatóságnak” kellene értékelnie, amely megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezik a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben. Erre a passzusra hivatkozva elképzelhető a vízumok kiszervezése a kormányok alárendeltségében működő nemzeti bevándorlási hatóságoktól egy uniós vagy éppen nem kormányzati szervhez.