Lózungok helyett őszintén a gyermekvállalásról

A közbeszédben a nőkkel kapcsolatos témák között előkelő helyet foglal el a gyermekvállalás és az anyaság kérdése. A vita politikaivá vált, mióta a kormányzat konkrét intézkedésekkel támogatná a gyermekvállalást.

Az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a család egysége Fotó: 123RF

A rendszerváltást követően új irányzatok jelentek meg a gyermek egészséges fejlődéséről: igény szerinti szoptatás, anyatejes táplálás, a háborítatlan, beavatkozásmentes szülés és születés fontossága, az újszülött és anya korai együttlétének fontossága.

Az állami intézmények viszont nem vagy csak lassan és nem mindig jó irányban követték az új szemléletek terjedését. A politika mellett ez volt az egyik legmegosztóbb, erős indulatokat keltő téma a közbeszédben.

Ha félretesszük a pártpolitikai viharokban megfogalmazott kampányszövegeket, érdemes megnézni, hogy mi változott ezen a területen, milyen folyamatok zajlanak.

Az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a család egysége
Fotó: 123RF

– Amikor az első gyerekemmel voltam várandós, még nem volt általános dolog, hogy az apák is részt vegyenek a gyerek körüli teendőkben. Ma már azt látom a közösségi tereken (játszótér, rendezvények, bevásárlóközpontok, piac), hogy sokszor a húszas, harmincas vagy kora negyvenes apukák hordozzák a babát kendőben, etetik, öltöztetik, maximálisan részt vesznek a gyerekek ellátásában.

Ez egy generációs szemléletváltás eredménye, ami részben arra is visszavezethető, hogy a család mint érték megjelenik a kormányzati kommunikációban és a jogszabályalkotásban – mondta el lapunknak Bábiné Szottfried Gabriella.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának elnöke szerint a gyermekvállalás életre szóló feladat, amely komoly idő- és energiaráfordítást igényel a felektől, és vannak érzelmileg is megterhelő időszakai.

Könnyíthet ezen a családi támogatások egy része, például a diplomásgyed vagy az, ha az anya akár a gyermek hároméves koráig a gyest választja. Ráadásul a gyerekkel otthon maradó apák ma már nem érzik a férfiidentitásuk csorbulásának, ha ők maradnak otthon a kicsivel.

– A szemléletváltás persze nem ilyen egyszerű: rengeteg munkán és konfliktuson keresztül jut el egy társadalom addig, hogy az elavult módszereket lecserélje.

A szülés módjáról éles konfliktusok alakultak ki 25-30 évvel ezelőtt, a ma már evidenciának számító szoptatási módszerek akár még tíz évvel ezelőtt is elvarázsolt, lila ködös furcsaságnak számítottak. Azt tapasztaljuk, hogy ezekben a kérdésekben már sokkal kevesebb az indulat és a különbözőség – fogalmaz Bábiné.

– Védőnőként tartottam baba-mama klubot, ahol gyakran voltak a feszültség forrásai az életmódbeli különbségek. Ma már ugyanúgy fontosnak érezheti magát az, aki otthon marad, mint aki a gyermek fél- vagy egyéves korától visszamenne dolgozni. Így az eltérő szemléletek egymással szembeni feszültsége is enyhült, hiszen rengeteg választási lehetőség van a családtámogatási intézkedések közül.

Csomóné Lindmayer Katalin a Semmelweis Mozgalom vezetőjeként 2010 decemberében szervezett konferenciát a szülészetről, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet. Szülészek és szülésznők előadásai mellett felszólalt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is, aki a szülészet reformjának szükségességéről beszélt.

– Azóta rengeteg változás történt: szabályozták az intézeten kívüli szülést, bővült a szülésznők önállósága a szakmai kód megadásával és a várandósgondozással, célkitűzés lett, hogy minden hazai szülészet megfeleljen a családbarát jelző elvárásainak, a kormány kijelölt referenciaintézményeket, amelyekben a legmodernebb szülészeti eljárásokat lehet majd vizsgálni – sorolja Lindmayer Katalin. 2010 óta a nemzetközi gyermekszülési kezdeményezés magyarországi referense, amelynek 12 pontos minőségbiztosítási rendszerét szeretné terjeszteni a hazai szülészeteken.

– Ez a téma kitört a karanténból, az intézmények is befogadóbbak, rugalmasabbak, és igyekeznek elébe menni az anya, baba, család egységnek. Elmondható, hogy egy széles körű társadalmi és szakmai szemléletváltás átélői vagyunk – összegzi tapasztalatait a szakember.