– Védőnőként tartottam baba-mama klubot, ahol gyakran voltak a feszültség forrásai az életmódbeli különbségek. Ma már ugyanúgy fontosnak érezheti magát az, aki otthon marad, mint aki a gyermek fél- vagy egyéves korától visszamenne dolgozni. Így az eltérő szemléletek egymással szembeni feszültsége is enyhült, hiszen rengeteg választási lehetőség van a családtámogatási intézkedések közül.
Csomóné Lindmayer Katalin a Semmelweis Mozgalom vezetőjeként 2010 decemberében szervezett konferenciát a szülészetről, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet. Szülészek és szülésznők előadásai mellett felszólalt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is, aki a szülészet reformjának szükségességéről beszélt.
– Azóta rengeteg változás történt: szabályozták az intézeten kívüli szülést, bővült a szülésznők önállósága a szakmai kód megadásával és a várandósgondozással, célkitűzés lett, hogy minden hazai szülészet megfeleljen a családbarát jelző elvárásainak, a kormány kijelölt referenciaintézményeket, amelyekben a legmodernebb szülészeti eljárásokat lehet majd vizsgálni – sorolja Lindmayer Katalin. 2010 óta a nemzetközi gyermekszülési kezdeményezés magyarországi referense, amelynek 12 pontos minőségbiztosítási rendszerét szeretné terjeszteni a hazai szülészeteken.
– Ez a téma kitört a karanténból, az intézmények is befogadóbbak, rugalmasabbak, és igyekeznek elébe menni az anya, baba, család egységnek. Elmondható, hogy egy széles körű társadalmi és szakmai szemléletváltás átélői vagyunk – összegzi tapasztalatait a szakember.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!