Trócsányi László: Az EU-ban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra

Az Európai Unióban (EU) is szükség van kölcsönös tiszteletre és folyamatos kommunikációra – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alkotmányos EUdentitás 2019 című konferencián pénteken a Magyar Tudományos Akadémián.

Budapest, 2018. június 18. Trócsányi László igazságügyi miniszter elõadást tart A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel rendezett szakmai konferencián a Kúria épületének dísztermében 2018. június 18-án. A tanácskozást a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (MKBE) szervezte az egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás

Arra is szükség van, hogy a felek egyenlő partnerekként érvényesülhessenek, elkerülve a „maradandó sérüléseket” – tette hozzá. Ez ugyanis elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globálisan egyre erősödő EU-hoz – jelentette ki. A miniszter ezt a finom, de határozott női érintés allegóriájával, az identitás integrációt formáló gyengéd érintésével jellemezte.

Úgy fogalmazott, „kéz a kézben jár” az identitás és integráció, de a kézfogásban benne van az esetleges válsághelyzetek lehetősége is, a Brexit egy ilyen „európai szerelmi történet vége”. A hit- és értékválságok lehetősége befolyásolhat „bármilyen európai love story-t”, mert azok a társadalmat a szakadék széléig viszik, ahol megkérdőjeleződnek értékek, hitek – mondta.

Trócsányi László az előadások kapcsán arról beszélt, hogy az európai értékek egyfajta életelixírnek tekinthetők, amelyek táplálják a közösség növekedését, az elixír kulcsa pedig a kölcsönös tisztelet és a folyamatos kommunikáció.

Szavai szerint az a cél, hogy növeljük Európa szerepét globálisan, de ez csak akkor érhető el, ha odafigyelünk egymásra. Ami viszont azt feltételezi, hogy mindenki egyenlő félként vesz részt a kapcsolatban, egyenlőek az esélyek, és mindenkit meghallgatunk. Jelezte: fontosnak tartja, hogy a felmerülő vitás helyzetek ne legyenek átpolitizálva, maradjanak szakmaiak.

A miniszter elismerte a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának nőket és a női jogokat érintő esetjogát, amely véleménye szerint az elmúlt 40 évben a jogvédelem eszköztárának szélesítésével elősegítette a női egyenjogúságot. A bíróság azonban nem vállalkozhat például a házasság vagy a család intézményének értelmezésére, mert ezek szabályozása a tagállamok felelőssége – mondta.

A miniszter szerint a kérdés az, hogy a házasságot és a családot mint jogok összességét tekintjük, vagy intézményi védelmükre helyezzük a hangsúlyt. Jogokat természetesen a jogalkotó elismerhet az egyes intézmények védelmében, de e jogokhoz felelősség is kell, hogy társuljon – tette hozzá.

Trócsányi László hangsúlyozta: az integrációnak növekednie kell, és ahhoz, hogy növekedhessen, ápolni kell. Lehetőséget kell biztosítani az identitás szelíd érintésére az integráció arcán – fogalmazott.

Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában rámutatott: azért kell az értékekről beszélni, mert azok eltérő felfogása megjelent az egyes tagállamokban, például a jogállamiság és a bíróságok helyzete kapcsán.

Rámutatott arra is, hogy az európai jogrend a kölcsönös bizalmon alapul, és ahol ez hiányzik, ott működési zavarok léphetnek fel. Az egyes tagállamok számára nem lehet közömbös más tagállamok bíróságainak állapota.

Formális integráció érdemi értékközösség nélkül nincs, a közös értékek rögzítése több, mint egyszerű kijelentés, egy normatív alapot is jelent az unió számára, azonban a hagyományos konszenzuskereső mechanizmusok egyes jelek szerint manapság nem nagyon működnek – fejtette ki.

Populista politikai mozgalmakra célozva a német alkotmánybíróság elnöke arról is beszélt, hogy a jogállamot ideológiai gyanúba keverik, az igazságszolgáltatást politizálni akarják, a jogállamot szembe állítják a demokráciával.

Fontos a hatalmi ágak megosztása, nagyon figyelni kell a bíróságok függetlenségére, más hatalmi ágak beavatkozására – figyelmeztetett Andreas Voßkuhle.

A konferenciát az Alkotmánybíróság szervezte. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybíróságai elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviselteti magát, de részt vesznek a konferencián alkotmányjogászok, közigazgatásban dolgozó szakemberek és a tudomány képviselői is.