A jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet 2014 márciusában közölte, hogy nem vesz részt a Sorsok Háza projektben, mert a magyarországi zsidó közösség és a nemzetközi felek, köztük a Jad Vasem érdemi részvétele nélkül fejlesztik a múzeumot.
Schmidt Mária, a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója 2015 áprilisában mutatta be az emlékhely koncepcióját a józsefvárosi önkormányzatnak.
Lázár János 2016 nyarán – már miniszterként – arról beszélt, hogy a Sorsok Háza kényes kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni, „amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni”.
Gulyás Gergely tavaly szeptemberben azt jelentette be, hogy idén, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza, amelynek tulajdonosa Európában egyedülálló módon a zsidó közösség, a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz.
A Mazsihisz erre közleményben úgy reagált: az EMIH bevonása „a legkevésbé sem garantálja”, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó emberek százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról. Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, semmiképpen sem képviseli – jegyezték meg.
Gulyás Gergely márciusban minimálisnak nevezte annak az esélyét, hogy még idén megnyíljon a Sorsok Háza. Akkor lesz Sorsok Háza, ha a kérdésben békét lehet teremteni – közölte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!