A Mazsihisz egyeztetésre hívja Gulyás Gergelyt a Sorsok Háza ügyében

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a józsefvárosi holokauszt-emlékhellyel kapcsolatos „nézeteltérések tisztázása érdekében” meghívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy látogasson el a szervezet Síp utcai központjába.

A Mazsihisz csütörtökön a honlapján azt írta: a szövetség vezetősége és a Budapesti Zsidó Hitközség – mint a legnagyobb taghitközség – elöljárósága ezt a közleményt közös határozatban fogadta el, hogy megoldódjon a józsefvárosi pályaudvar helyén tervezett holokauszt-emlékhely ügye.

A Mazsihisz üdvözli Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti nyilatkozatát, amely szerint a magyar kormánynak fontos a holokauszt emlékezete. A magyarországi deportálások 75. évfordulóján ez egyértelmű jelzés a zsidó közösségnek Magyarország kormányától – fűzték hozzá.

Hangsúlyozták: a Mazsihisz a holokauszt hiteles emlékezete miatt továbbra is párbeszédre törekszik a magyar kormánnyal. Ismételten felajánlják segítségüket, hogy megoldódjon a józsefvárosi intézmény elhúzódó ügye. A Mazsihisz abban érdekelt, hogy olyan „nemzetközileg elismert, hiteles, az őszinte szembenézést szolgáló emlékhely jöjjön létre a Józsefvárosi pályaudvar helyén, amely összhangban van a magyar zsidóság emlékezetével”.

Kiemelték azt is: a józsefvárosi projekt hazai és nemzetközi megítélésén leginkább „a magyar kormány és a Mazsihisz közvetlen párbeszéde segíthet”.

A nézeteltérések tisztázásáért tehát meghívják Gulyás Gergelyt, hogy látogasson el a szervezet Síp utcai központjába, egyúttal tekintse meg a 100 éves Zsidó Múzeumot, a budapesti gettóról szóló történeti kiállítást, és a kormány támogatásával hamarosan megújuló Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát.

Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013 szeptemberében jelentette be, hogy holokauszt-emlékhely épül a józsefvárosi pályaudvaron.

A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése 2014. februárban döntött arról, hogy a szervezet távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól, jelezve ezzel, hogy egyebek mellett a Sorsok Háza-projekt leállítását szeretnék elérni. A közgyűlés után a Mazsihisz vezetői levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, ebben azt javasolták, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza helyett jöjjön létre az Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

A jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet 2014 márciusában közölte, hogy nem vesz részt a Sorsok Háza projektben, mert a magyarországi zsidó közösség és a nemzetközi felek, köztük a Jad Vasem érdemi részvétele nélkül fejlesztik a múzeumot.

Schmidt Mária, a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója 2015 áprilisában mutatta be az emlékhely koncepcióját a józsefvárosi önkormányzatnak.

Lázár János 2016 nyarán – már miniszterként – arról beszélt, hogy a Sorsok Háza kényes kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni, „amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni”.

Gulyás Gergely tavaly szeptemberben azt jelentette be, hogy idén, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza, amelynek tulajdonosa Európában egyedülálló módon a zsidó közösség, a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz.

A Mazsihisz erre közleményben úgy reagált: az EMIH bevonása „a legkevésbé sem garantálja”, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó emberek százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról. Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, semmiképpen sem képviseli – jegyezték meg.

Gulyás Gergely márciusban minimálisnak nevezte annak az esélyét, hogy még idén megnyíljon a Sorsok Háza. Akkor lesz Sorsok Háza, ha a kérdésben békét lehet teremteni – közölte.