Nő a nyomás a déli határon

Létrákon és kezdetleges alagutakon is megpróbálják az embercsempészek átjuttatni az illegális bevándorlókat a magyar határkerítésnél, de a hőkamerás rendszer segítségével a rendőröknek sikerül elfogniuk őket — tudtuk meg Bakondi Györgytől, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójától, aki az Európába visszaáramló ISIS-harcosok jelentette fenyegetést és az ENSZ migrációs paktumát is értékelte lapunknak.

Újabban létrákkal és alagutakkal próbálnak átszökni, az őrök miatt többnyire hiába Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI/Rosta Tibor

Naponta hatvan-nyolcvan migráns szeretne illegálisan bejutni az országba a balkáni útvonalon a jó idő beköszöntével, közülük egyre többen a határkerítésen keresztül próbálkoznak – tudtuk meg Bakondi Györgytől, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójától.

A tábornok tájékoztatása szerint az embercsempészek a határkerítésnél létrákkal vagy kezdetleges alagutakat ásva igyekeznek bejuttatni a bevándorlókat a déli határszakaszon, de lebuknak, mert a határzár jól működik. A határvédelmi egységek regionális irányítóközpontokból figyelik a hőérzékelő kamerák felvételeit, és szükség esetén rögtön a helyszínre küldik az elfogócsoportokat. Az elfogott illegális bevándorlókat a kerítés meghatározott helyein lévő kapukhoz viszik, és útba igazítják őket, merre található a legközelebbi tranzitzóna.

Ott a menedékkérelmet benyújtó személyektől ujjlenyomatot vesznek, és az Európai Unió ellenőrző rendszerén, az Eurodacon keresztül vizsgálják meg, hogy a menekültnek nincs-e valami a rovásán. A lekért információk alapján sok esetben megállapítható például, hogy a bevándorló nem nyújtott-e be máshol is menedékkérelmet vagy nincs-e rajta az Interpol vagy az Europol körözési listáján. Bakondi szerint ugyanis sok gondot jelent, hogy az érkezők jelentős részének nincsenek úti okmányai, illetve hamisított papírokkal próbálnak eljutni Nyugat-Európába.

Korábban az embercsempészek furgonokba vagy tehervagonokba rejtve próbálták bejuttatni a bevándorlókat. Magyarországon is elfogtak a közelmúltban húsz-harminc fős csoportokat, amelyek vasúton igyekeztek átjutni a határokon. A főtanácsadó szerint mára megváltozott az illegális migránsok nemzetiségi összetétele is: a szírek helyett ma egyre többen jönnek Afganisztánból és Iránból. Az egyik legnagyobb kihívást azonban most az jelenti, hogy sokan szeretnének visszatérni azok közül, akik Nyugat-Európából csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Ezek a személyek katonai kiképzést kaptak és részt vettek harcokban, terrorcselekményekben, most pedig a migránsok közé vegyülve szivároghatnak be a kontinensre – mutatott rá Bakondi György.

Újabban létrákkal és alagutakkal próbálnak átszökni, az őrök miatt többnyire hiába Fotó: MTI/Rosta Tibor

Hozzátette: szerencsére Kelet-Közép-Európára nem jelentenek veszélyt, hiszen itt nincs háttértámogatásuk, nincsenek alvóügynökök, akik segítenék őket, és a magyar határkerítés miatt nem is tudnak bejutni ebbe a térségbe, inkább más útvonalakon próbálkoznak.

A főtanácsadó szerint nagy kockázatot jelent Európa biztonságára, ha az unióban a bevándorláspárti politikai erők maradnak többségben, amelyek célja az ENSZ migrációs paktumának végrehajtása. Ezzel ugyanis legális beléptetési csatornákat hoznának létre az egyébként illegálisan érkező bevándorlóknak. Ezt szolgálja a tervezett migránsvízumok és a létező migráskártyák kiadása, a Frontex átalakítása és egy központosított menekültügyi rendszer kialakítása. A paktum azt is feltételezi, hogy megvalósítanák a kvótarendszert. Erről Bakondi úgy vélte, visszafordíthatatlan folyamatot indítana el, a nemzetállamok jogainak korlátozását és az Európai Egyesült Államok kialakítását, ami a biztonságunk mellett veszélyeztetné a keresztény kultúránk fenntartását, megóvását is.

Az is súlyos következményekkel járhat, hogy a jelenlegi európai vezetés döntése értelmében az elkövetkezendő európai uniós ciklus költségvetéséből megháromszorozzák a bevándorlást segítő civil szervezetek pénzügyi támogatását, más, a fejlesztéseket szolgáló források, például az agrártámogatások rovására.

Ez nemcsak biztonsági kockázatokkal jár, de gazdasági károkat is okoz a tagállamoknak – fűzte hozzá.