Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arról beszélt, hogy Manfred Weber számára túlságosan konzervatív, miközben a holland kormányfő, Mark Rutte szerint inkább az unió előtt álló feladatok alapján – tehát a tartalomból, nem a jelöltből kiindulva – kellene bizottsági elnököt választani.
(háttal) cseh miniszterelnökkel tárgyalt az uniós csúcs előtt
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A kedd este rendelkezésre álló információk alapján a kormány- és államfők addig nem is akarnak igazán megegyezni a személyi kérdésekben, amíg az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok el nem rendeződnek. A parlamenti frakciók vezetőit tömörítő Elnökök Értekezlete formáció még tegnap délelőtt elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben újból a csúcsjelölti mechanizmus mellett foglaltak állást. Ebben sem sikerült közös nevezőre jutni, ugyanis az automatizmussal szemben mindig kritikus jobboldali frakciók mellett a liberálisok sem karolták fel a dokumentumot.
Guy Verhofstadt kedden közleményben ezt részben a transznacionális listák hiányával magyarázta, mondván, hogy nem komolyan vehető az a csúcsjelölt, akire nem lehet Európa-szerte szavazni. A nyilatkozat egyébként nem említ konkrét nevet vagy néppárti előnyt, csupán azt, hogy a bizottság következő elnökének a választásokat megelőzően ismertetnie kellett a programját, illetve kampányolnia kellett az európaiak körében. A Zöldek rögtön elutasították a felvetést, hogy a francia Michel Barnier – Macron feltételezett jelöltje – informális kampányával megfelelhet ennek a kritériumnak. A kérdésben megszólalt a papíron a legesélyesebb jelölt, Manfred Weber is, aki az Európai Parlamentben tegnap reggel azt fejtegette: bár a néppárt valóban vesztett mandátumokat, erős és demokratikus felhatalmazást kapott a választóktól, őt magát pedig a pártcsalád jutalmazta hasonló mandátummal tavaly Helsinkiben, amikor is csúcsjelöltnek választották a finn Alexander Stubb-bal szemben.
A frissen megválasztott testület fragmentáltsága nemcsak a csúcsjelölti vitát, de az ahhoz szorosan kapcsolódó parlamenti többség kérdését is meghatározza. Lapunk is megírta, hogy a választások relatíve nyerteseként a liberálisok és a zöldek egyre nagyobb súlyt kaphatnak a döntéshozatali folyamatokban, ráadásul a néppárt és a szociáldemokraták többsége sem biztosított nélkülük. Az Európai Parlament történetében egyébként még sosem állt elő a nagykoalíciót mellőző helyzet. Macronék máris próbálják kihasználni a királycsináló szerepét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!