Diákmunka: több mint szórólapozás

Itt a nyár és vele a diákmunkaszezon. Az országos statisztikák szerint tavaly körülbelül 300 ezer 15 és 24 év közötti fiatal dolgozott a nyári szünidőben, és a diákok közül várhatóan az idén is sokan állnak rövidebb-hosszabb ideig munkába. Ezzel mindenki jól jár: a fiatalok pénzt keresnek, a cégek pedig enyhíteni tudnak a szabadságolások okozta, illetve az amúgy is fennálló munkaerőhiányon.

A strandoktól az üzletláncokig szinte nincs olyan ágazat a munkaerőpiacon, ahol ne lenne szükség a fiatalokra Fotó: Kurucz Árpád

A strandoktól az üzletláncokig szinte nincs olyan ágazat a munkaerőpiacon, ahol ne lenne szükség a fiatalokra
Fotó: Kurucz Árpád

Korántsem reprezentatív villám-közvéleménykutatásunkból is látszik: a fiatalok a legkülönbözőbb célokért hajlandók néhány hetet feláldozni a nyári szünidejükből, amikor a szabadságolások miatt egyébként a cégeknél is megnövekszik a munkaerőigény. Az országban elsőként, még 1983-ban alapított Meló-Diák Universitas cégvezetője, Majzik Nándor megerősíti: szinte nincs olyan szektor a munkaerőpiacon, ahová ne keresnének diákmunkást, kivéve – speciális jellegéből adódóan –az oktatást, az egészségügyet, valamint az építőipart.

A diákok többsége jellemzően a lehető legtöbbet szeretné keresni a lehető legkevesebb munkával, de ez nyilván nem ennyire egyszerű – teszi hozzá. Mert hiába fizet magasan a legjobban – 1300–1800 forintos órabért – az IT-szektor, az ottani munkák éppen hogy nem idényjellegűek.

– Érdemes előzetesen tájékozódni a honlapunkon, ahol állandóan vagy kétszáz hirdetésből választhatnak az érdeklődők, és azt is látják rögtön, hogy az egyes állásoknál mennyi az órabér – magyarázza a cégvezető, akitől megtudom: a diákmunka-órabér sem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, ami 2019-ben óránként bruttó 857 forint.

A diákmunkák átlagos órabére azonban ennél magasabb, jelenleg bruttó 1250 forint. Ez (a nyárra jellemző száz körüli munkaórával számolva) nagyjából százezer forintos havi keresetet jelent. A diákmunkaszezon általában június közepétől augusztus közepéig tart, de a többség inkább a nyár elején szeret dolgozni, mert így a megkeresett pénzt vagy annak egy részét még például fesztiválokon is el lehet költeni.

Majzik Nándor hangsúlyozza: tévhit, hogy az aktív hallgatók csak diákszövetkezeten keresztül vállalhatnak munkát. Tény azonban, hogy a járulékkedvezményt – vagyis azt, hogy mindössze a 15 százalékos szja-t kell megfizetni – csak ebben az esetben biztosítja a jogszabály. Az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavállalásnak azonban szerinte nem ez az egyetlen előnye. A diákmunkások így biztosan megkapják a fizetésüket (amikor Czeglédy Csaba elhíresült ügyére utalok, jogosan azzal hárít, hogy sajnos minden területen vannak visszaélések), emellett náluk mindenkinek van egy mentora, akihez bármilyen problémával fordulhat.

A fiatalok ráadásul egy sor munkát kötetlenül kipróbálhatnak, nem kell hetekre, hónapokra leszerződniük valahová. S ha gy munkakör nem tetszik, választhatnak másikat, mivel a diákszövetkezet abban érdekelt, hogy a fiatalok szívesen járjanak be a munkahelyükre. Akkor ugyanis jobban fogják végzni a feladatukat, és a cégek is elégedettek lesznek.