Köszönet minden magyar szülőnek

Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként és tanították magyar szóra ők is gyerekeiket — jelentette ki a nemzeti összetartozás napi ünnepi rendezvényen Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár feltette a kérdést: adhatnak-e jobb választ a szétszakítottságra, mint azt, hogy ma, nemzetünk főterén csaknem ötezer magyar gyerek énekel együtt, hirdetve összetartozását?

Fotó: Mirkó István

Megmaradásunk nagy kérdése nem az, hogy milyen határköveket gördítenek elénk, hanem hogy gyermekeinknek is magyar jövőt tervezünk-e – jelentette ki tegnap a nemzetpolitikai államtitkár a Kossuth téren, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen.

Potápi Árpád János kiemelte: a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar édesanyák és édesapák kezében van. Amikor ezen az évfordulón megállnak, akkor valójában nekik mondanak köszönetet: azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, akik minden körülmények ellenére úgy döntöttek, hogy gyermeküket, unokájukat magyarként nevelik fel – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár, aki szerint Trianonnak azért nem volt hatalma rajtunk, mert nemzedékek nőttek fel azóta határon innen és túl magyarként és tanították magyar szóra ők is gyerekeiket. Hozzátette: ma egy olyan ország fővárosában emlékezhetnek közösen, amely Kolontól Újvidékig, Vancouvertől Melbourne-ig minden Kárpát-medencében és diaszpórában élő magyar közös fővárosa.

– Mi, magyarok újra közösen tervezzük jövőnket – fogalmazott Potápi Árpád János.

Az államtitkár kitért arra: folyamatosan dolgoznak a külhoni magyar oktatási intézmények fejlesztésén, új bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és kollégiumokat építenek. Harcolnak azért, hogy minden magyar gyereknek joga legyen szülőföldjén részt venni magyar nyelvű oktatásban, minden fórumon felszólalnak a kárpátaljai magyar iskolákért is. Nap mint nap azért dolgoznak, hogy határokon innen és túl olyan világot teremtsenek, amelyben jó magyarnak lenni, amelyben a gyermekek is magyarként tudnak boldogulni: anyanyelvükön juthatnak piacképes szakmához, részt vehetnek a versenyképes felsőoktatásban vagy éppen vállalkozóvá válhatnak. Segítik a családjaikat és a többi magyar családot is abban, hogy a megálmodott jövő valósággá válhasson – rögzítette.

Fotó: Mirkó István

Potápi Árpád János rámutatott: a nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatják, hogy a Határtalanul! program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél többen ismeretséget és barátságot kössenek. Az államtitkár megjegyezte: a programban már mintegy négyszázezer magyarországi és külhoni diák vett részt, és idén a magyarországi középiskolásokat is támogatják abban, hogy külhoni magyar régióba utazzanak, illetve megteremtik annak a lehetőségét, hogy a külhoni magyar diákok ne csak Magyarországra, hanem egymáshoz is ellátogathassanak.

– Magyarország végre újra minden magyar közös otthona – fogalmazott, kiemelve: ma mindenki – érkezzen bár Ebesről, Kisújszállásról, Csíkfalváról, Tardoskeddről vagy éppen Aknaszlatináról – hazajött. Erről szól ez a rendezvény, ezt szimbolizálja majd az a Trianon századik évfordulójára tervezett emlékhely a Kossuth téren, amelyen minden magyar település neve szerepel majd.

Az államtitkár feltette a kérdést, adhatnak-e Trianonra határozottabb választ, mint hogy ez az évforduló együtt talál? Adhatnak-e jobb választ a szétszakítottságra, mint azt, hogy ma, nemzetünk főterén csaknem ötezer magyar gyerek énekel együtt, hirdetve összetartozását? Nem hiszem – mondta, és azt kívánta: ne csak ma, ne csak ezen a felemelő alkalmon, hanem a mindennapokban is újra és újra megtapasztalhassák összetartozásukat. Az államtitkár ünnepi köszöntője után több mint ötezer Kárpát-medencéből érkezett gyermek énekelte el közösen a Kézfogás című dalt, majd a Himnuszt.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Mindannyiunk hazája

– A 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját – írta tegnap közleményé­ben a Fidesz. – Ezzel szimbolikusan is hátat fordítottunk annak a Gyurcsány-korszaknak, amely nem tekintette a nemzet részének a külhoni magyarokat és gyűlöletkampányt folytatott ellenük. Gyurcsányék a nemzeti összetartozás napjának bevezetését sem szavazták meg. Magyarország azonban azóta erősödik, amióta felismerte és a mindennapok részévé tette a nemzeti összetartozás erejét gazdasági, szellemi és minden értelemben egyaránt. Az erős nemzeti összetartozásra minden eddiginél nagyobb szükség van, mert a bevándorláspártiak – köztük a Gyurcsány vezette ellenzék – célja a nemzetek Európájának felszámolása, a nemzeti szuverenitás és a nemzeti identitás gyengítése és egy új, kevert népességű Európa létrehozása. Mi azonban szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyarok országának, minden magyar hazájának, éljenek akár a határon túl vagy bárhol a világon.