– Egyrészt, volt ennek előzménye – és most nem a 99 évvel ezelőtti eseményekről kívánok beszélni –, hanem arról, hogy idén március 8-án ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ahol az ottani zárónyilatkozatban fogadták el a jelenlévő képviselők, akik kérték a magyar Országgyűlést, hogy 2020-at nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének. Ezután vált feladatává a mi bizottságunknak, hogy ezt benyújtsa a magyar Országgyűlésnek. Jelzem egyhangú szavazással történt mindez – emelte ki a bizottság elnöke.
– Minden frakció támogatta ezt a határozati javaslatot. A keddi napon került sor a zárószavazásra, ahol nagy többséggel: 166 igennel, sajnos 5 nemmel és egy tartózkodással elfogadásra került – szögezte le Pánczél Károly.
– Nemmel szavazott a Gyurcsány-párt, akiktől mindez nem volt meglepő december 5-e óta. Tudjuk az ő hozzáállásukat a nemzetpolitikához. Gyurcsány Ferenc volt az, aki annak idején fölszámolta a Határon Túli Magyarok Hivatalát a kormányon belül, illetve megszüntette a Magyar Állandó Értekezletnek az akkori működését – nyilatkozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, aki szerint fontos döntést hoztak ma, a jövő év alkalmat ad majd a fájdalmas visszaemlékezésre. Az esztendő így egy nap megemlékezésről, az összes többi, 365 nap pedig a nemzeti összetartozásról fog szólni, mert „van mit felmutatnunk”.
– Nem egyszerűen túléltük ezt a tragédiát, hanem erős, jó állapotban lévő nemzetként megmaradtunk itt a Kárpát-medencében – fogalmazott a politikus.
Az úzvölgyi incidens kapcsán Pánczél Károly fontosnak tartotta kiemelni: „lassan megszoktuk már”, hogy amint Romániában választások készülődnek, akkor a „magyar kártyát mindig előhúzzák”.
– Fájdalmas, méltatlannak érzem. Ha olyan tekintetben nézem, hogy már a temetőinket is el akarják venni, olyan helyzetbe kerülünk, ahol az őseink sírját akarják elvenni, el akarják tüntetni a nyomainkat, akkor ez nagyon méltatlan azzal szemben, amit mi kínálunk: egy közép-európai együttműködést – jelentette ki a Fidesz országgyűlési képviselője.
