Mára a klímabolsevizmus lett a legmenőbb slágertéma

A Hír TV Sajtóklub című műsorában többek között szó esett arról, hogy erdőtűz pusztít Brazíliában. Az Amazonas-medencében tomboló lángokért a hazai ellenzék egy része szerint részben a magyar miniszterelnök is felelős. Bayer Zsolt és vendégei pedig megfejtették ki vagy kik állnak a háttérben? Az adásban elhangzott: a jobbikos Kulcsár Gergelynek már mindent elfelejtettek az ellenzékiek, azt is, hogy beleköpött a holokauszt áldozatainak emléket állító cipőkbe. Vajon miként mentegetik a társak? Erről, ezekről a témákról és még sok minden másról is szó volt a Sajtóklub hétfői adásában, amely a nyári vakáció után immáron ismét a régi felállásban véleményezte a közélet furcsaságait. Bayer Zsolt moderálása mellett Szentesi Zöldi László, a Demokrata főmunkatársa, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Huth Gergely, a Pestisrácok.hu főszerkesztője beszélgettek.

Forrás: Hír TV2019. 08. 27. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Első témánk: ég az amazonasi esőerdő” – nyitotta meg a diskurzust a műsorvezető, aki szerint a kettes számú fő felelőse a tragédiának Orbán Viktor. Legalábbis Gyurcsány Ferenc veretes Facebook-bejegyzése erről kívánja meggyőzni a nagyérdeműt.

Bencsik András egy focilabdával érkezett a stúdióba: „Nekem egy másik Ferenc jut eszembe, és majd mindjárt elmondom miért hoztam ezt a focilabdát. A másik Ferenc az pillanatnyilag pápa. Ebbéli minőségében azt mondta – emlékeztek rá –, hogy akik a túlzott szuverenitásra hivatkoznak, hogy mi, mi, mi: azok Adolf Hitlerre emlékeztetik. A Ferencek itt nagyon egymásra találtak. Igazából úgy tűnik, mintha már nem is a brazil őserdőről lenne szó. Ezt a labdát pedig azért hoztam, mert a google maps-en megnéztem vizuálisan mekkora területről van szó. A labda egy kisebb cikkelye a brazil esőerdő, ennek a kicsiny része, ami most ég, egyébként fájdalmasan kiirtják ezt a részt” – húzta alá a Demokrata főszerkesztője.

„Volt egy olyan mondat ebben a gyurcsányi közleményben, aminek a lényege az volt, hogy az amazonasi őserdők a világ friss oxigéntermelésének az ötödét jelentik. Nem hittem el a volt miniszterelnöknek, hogy ez így van, ezért kicsit utána olvastam és elmondom mit találtam erről a témáról: az amazonasi őserdők nettó oxigén kibocsátása lényegében nulla. Nincsen. Ennek az az oka, hogy amikor a fák kiszáradnak, vagy valamilyen trauma éri őket, nem funkcionálnak tovább, akkor a fotoszintézis miatt ezek szén-dioxidot termelnek (…), tehát az úgynevezett Föld tüdeje mítosz (…), az idevágó írások a mitológia tárgykörébe sorolandók. Egyszerűen nem igaz. Nincs oxigén kibocsátás” – húzta alá Szentesi Zöldi László, aki emlékeztetett rá. 2005-ben amikor nem 800 ezer hektár lángolt, hanem 70 millió hektár került a közvetlen kiszáradás szélére, sem a G7, sem Macron, sem Brüsszel nem tartotta aggályosnak azt a környezeti katasztrófát.

„2016-ban is közel háromszor ekkora terület égett. Akkor valahogy nem hisztizett a világ” – tette hozzá Bayer Zsolt.

Huth Gergely úgy látta, kétféle megközelítése volt a dolgoknak. Az egyik a környezetvédelmi, a másik a neobolsevik szempont. Az újságíró rámutatott: Európában vajmi keveset tehetünk a klímaváltozás ellen, mert míg itt az elektromos autók szennyező mivoltáról vitatkozunk, addig a világ másik részein „országnyi területeket gyújtanak fel”, hogy termőföldhöz jussanak. Afrikában most is az égő brazil erdőfelület többszörösét irtják ki – húzta alá a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

A teljes adás IDE KATTINTVA tekinthető meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.