Pintér Sándor: A felzárkózás megvalósításához együttműködésre van szükség

Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni – mondta Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden Tiszaburán.

Budapest, 2019. április 12. Pintér Sándor belügyminiszter beszédet mond az Országos Polgárõr Szövetség küldöttgyûlésén a rendõrség Teve utcai székházában 2019. április 12-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel – tette hozzá. A magyar állam – amikor külső erők nem kényszerítették másra – megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. A „romakérdést” nemzeti sorskérdésnek nevezte a miniszter.

Ennek megoldásában már évek óta jelentős szerepet vállalnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának ágazatai – tette hozzá.

„Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert” – mondta Kásler Miklós, jelezve: a cél, hogy a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hangsúlyozásával növekedjen a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek a száma.

A miniszter kiemelte: több program van, amely a felzárkózó településeket érinti. 2017-ben kezdődött meg a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, amelynek keretein belül egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket, elsősorban specifikusan a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekre utaló jeleket vizsgálva, mivel ma Magyarországon ezek felelnek a halálozások 75 százalékáért.

Külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken, hogy a jövőben minél kevesebb gyermek szülessen behozhatatlan hátrányokkal – közölte.

„A felzárkóztatásban a legfontosabb szerepe azonban az oktatásnak, az iskolának van” – folytatta a miniszter, aki elmondta: országszerte 285 tanoda működik, amelyek 8500 tanuló hátránykompenzálását biztosítják. Az idén a kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta a programot.

Külön kiemelte Kásler Miklós az Útravaló ösztöndíjprogramot, amelyben tanévenként 13 ezer hátrányos helyzetű tanuló vesz részt. A felsőoktatási rendszer szerves részét képezik azok a programok – mint például a Bursa Hungarica Ösztöndíj, az Út a diplomához ösztöndíj, a Felsőoktatási Mentorprogram, illetve egyéb szociális támogatások -, amelyek a hátrányos helyzetű hallgatókat segítik, hogy a mindennapi gondoktól mentesen, megfelelő mértékben tudjanak a tanulmányaikra koncentrálni. A tehetséges roma hallgatók számára továbbá 11, kivételes eredményeket felmutató szakkollégium működik.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van – jegyezte meg.

A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.

A program szakmai alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés irányába tett lépéseket – mondta.