Pintér Sándor: A felzárkózás megvalósításához együttműködésre van szükség

Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni – mondta Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden Tiszaburán.

Budapest, 2019. április 12. Pintér Sándor belügyminiszter beszédet mond az Országos Polgárõr Szövetség küldöttgyûlésén a rendõrség Teve utcai székházában 2019. április 12-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Pintér Sándor a Felzárkózó települések hosszú távú programjában szereplő első 31 település önkormányzati vezetőinek tartott tájékoztatón közölte: a kormány döntése értelmében a következő években 300 nehéz helyzetű település kap segítséget, 2019-ben az első 31 helyszínen kezdődik el a munka. A programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, a végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civil szervezetek is részt vesznek.

A miniszter hangsúlyozta: a romák ma is gazdasági nehézségekkel és előítéletekkel küzdenek, ezen szeretnének javítani. Hozzátette: bár számos kísérlet történt, nem valósult meg az integrációjuk, teljes beilleszkedésük a társadalomba. „Előrelépés volt, de áttörés nem.”

Kifejtette: a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, képzettség, az egészségi állapot, valamint a jövedelmek területén. A kormány egyértelmű álláspontja, hogy nem fogadható el ez a különbség – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a 300 települést komplex – foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, bűnözési viszonyokat és a korszerkezetet egyaránt figyelembe vevő – mutató segítségével, a KSH-val együttműködve választották ki.

Mint mondta, egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megoldani a „leszakadást”, ezért kísérleti programokat hoznak létre.

Hozzátette: számítanak a települések vezetőire a programok megvalósításában. Remélik, hogy az ő eredményeik a későbbiekben az ország más területein is például szolgálnak.

A programban több célkitűzés is szerepel. Példaként említette Pintér Sándor a nehéz helyzetű települési önkormányzatok kiszámítható működésének elérését és a lakosság helyzetének javítását szolgáló fejlesztések megvalósítását.

Szeretnék a bűncselekmények számának további csökkenését is elérni a megélhetés javításán keresztül. A belügyminiszter kiemelt célnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését is.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: az ősi hagyományokból eredeztethető, hogy a magyar állam keretei között minden nép, minden üldözött nemzet otthonra talál.

Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel – tette hozzá. A magyar állam – amikor külső erők nem kényszerítették másra – megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. A „romakérdést” nemzeti sorskérdésnek nevezte a miniszter.

Ennek megoldásában már évek óta jelentős szerepet vállalnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának ágazatai – tette hozzá.

„Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert” – mondta Kásler Miklós, jelezve: a cél, hogy a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hangsúlyozásával növekedjen a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek a száma.

A miniszter kiemelte: több program van, amely a felzárkózó településeket érinti. 2017-ben kezdődött meg a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, amelynek keretein belül egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket, elsősorban specifikusan a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekre utaló jeleket vizsgálva, mivel ma Magyarországon ezek felelnek a halálozások 75 százalékáért.

Külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken, hogy a jövőben minél kevesebb gyermek szülessen behozhatatlan hátrányokkal – közölte.

„A felzárkóztatásban a legfontosabb szerepe azonban az oktatásnak, az iskolának van” – folytatta a miniszter, aki elmondta: országszerte 285 tanoda működik, amelyek 8500 tanuló hátránykompenzálását biztosítják. Az idén a kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta a programot.

Külön kiemelte Kásler Miklós az Útravaló ösztöndíjprogramot, amelyben tanévenként 13 ezer hátrányos helyzetű tanuló vesz részt. A felsőoktatási rendszer szerves részét képezik azok a programok – mint például a Bursa Hungarica Ösztöndíj, az Út a diplomához ösztöndíj, a Felsőoktatási Mentorprogram, illetve egyéb szociális támogatások -, amelyek a hátrányos helyzetű hallgatókat segítik, hogy a mindennapi gondoktól mentesen, megfelelő mértékben tudjanak a tanulmányaikra koncentrálni. A tehetséges roma hallgatók számára továbbá 11, kivételes eredményeket felmutató szakkollégium működik.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van – jegyezte meg.

A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.

A program szakmai alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, amely nem előre megírt feladatokat valósít meg településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés irányába tett lépéseket – mondta.