– Mindenki próbál minket beszuszakolni ódon politikai-ideológiai rendszerekbe, és zavarja őket, hogy ez nem sikerül. Mi már nem a bal–jobb, konzervatív–liberális felosztásban gondolkodunk – nyilatkozta még 2017 nyarán Fekete-Győr András a 168 Órának. A Momentum elnöke kezdetben azzal próbálta alátámasztani, hogy ők valódi centrista erő, mivel soraikban mindenféle hátterű politikus van. – Hogy mi vagyunk-e az új SZDSZ? Nem. Van közöttünk sok konzervatív, liberális konzervatív, nemzeti érzelmű és baloldali fiatal is – mondta szintén 2017-ben.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője azonban úgy látja, számos országban léteznek centrumpártok, de Magyarországon mindig is inkább álcentrumpártok tűntek föl. A politológus szerint a Momentum kapcsán az az újdonság, hogy ugyan próbálkoztak a centrumpárti imázs felépítésével, de pillanatok alatt rájuk ragadt az új SZDSZ bélyege, amelyet alapításuk óta nem tudtak cáfolni.
Hiába hangsúlyozta többször Fekete-Győr András, hogy ő konzervatív családból származik. – Az SZDSZ nálunk inkább szitokszó volt a családban, ahol szinte mindenki velejéig fideszes volt, és én is ebbe nőttem bele – mondta az Indexnek 2017 februárjában.
Amint Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója rámutatott, a centrumban általában kevés szavazó van. – Bár sokan gondolják magukat centrista szavazónak, ha ilyen kutatásokat készítünk, akkor kiderül, hogy a polgárok többsége kötődik valamilyen értékrendhez, és annak alapján választanak – állítja a szakértő.
A Momentum annak reményében igyekezhetett középre húzódni, hogy a kormánypártoktól is elcsábítsanak szavazókat. Korábban a párt politikusai gyakran emlegették a „Fidesz-árvákat”, akiket meg akartak szólítani. Horn Gábor úgy látja, van realitása ennek a stratégiának, mivel a Fidesz maga mögött tudja a politikailag aktív magyar társadalom 48-50 százalékát, de ez nem ugyanaz a társadalmi csoport, mint 2010-ben. – Szerintem van mód a Fideszből kiábrándult, jelenleg párt nélküli szavazók megszólítására – mondja a szakértő.