A miniszter hozzátette, ez adta azt a gondolatot, hogy kezdjék el vizsgálni az ősi DNS-eket, kimondottan az Árpád-ház tagjaiét, mert ez a dinasztia alapvetően meghatározta az európai történelmet, a magyarság történelmét pedig napjainkig.
A vizsgálatokhoz mintát a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból és a székesfehérvári kriptában a balján nyugvó felesége, Chatillon Anna csontmaradványaiból vettek. A szakértők a királyi pár maradványain kívül még kilenc, szintén a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg,
A vizsgálatok eredményeiről Kásler Miklós elmondta: sikerült kétséget kizáróan meghatározni az „Árpádokra” jellemző DNS-szakaszt. Ennek és a további eredményeknek köszönhetően minden, Székesfehérváron eltemetett király csontját azonosítani lehet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke előadásában elmondta: Szent István mai szóhasználattal élve rendszerváltó király volt. Géza fejedelem stratégiai céljai alapján úgy csatolta Magyarországot a nyugati latin rítusú kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, azt megőrzött a korábbi magyar hagyományokból.
Hangsúlyozta: Magyarország első királya sok nehézség közepette sem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak helytartójává, mint a rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető a huszadik században.
Az Országgyűlés alelnöke szerint azzal, hogy Szent István Magyarországot vallási és politikai értelemben megújította, már életében szembe kellett néznie azzal a váddal, hogy elhagyta ősei szokásainak egy részét, és talán emiatt is intette fiát arra, hogy kövesse elődeit. Fiához, Szent Imre herceghez írt intelmeiben az uralkodó munkáját ugyanis magasztos szolgálatnak tekintette, és nem a hatalom megtartását szolgáló öncélnak – emlékeztetett Lezsák Sándor.
A tanácskozáson elhangzott: a kecskeméti Szent István-emlékkonferencia alkalmából a szervezők imakönyvet jelentettek meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!