Több milliárd forint jut a Balaton víz- és partvédelmét szolgáló kutatásokra, fejlesztésekre

Négy uniós projektből 24 milliárd forint jut a Balaton víz-és partvédelmét szolgáló kutatásokra fejlesztésekre a következő években ezek közül a Sió-zsilip átépítése és a Sió-csatorna meder-rehabilitációja október elején kezdődik – közölte Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI megkeresésére pénteken.

Az elsőként, várhatóan a jövő év közepén záruló, 300 millió forintos projektben a klímaváltozás hatásait vizsgálják a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, élővilágára. Ennek részeként már elkészült a környezeti hatástanulmány, a Balaton nádgazdálkodási terve, és a tó mederanyagának minőségi, mennyiségi felmérése – mondta. A tanulmány megállapításai alapján emelték meg a Balaton üzemeltetési vízszintmaximumát 120 centiméterre, és folyik a megemelt vízszinthez igazodó partvonal szabályozási-tervének elkészítése is – tette hozzá.

2017-ben indult, és várhatóan jövőre fejeződik be az az egymilliárd keretösszegű projekt, amelyben átfogó balatoni környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszert építenek ki. A térség ökológiai rendszerét, társadalmi, gazdasági változásait is vizsgáló program fontos támpontokat ad Balatonnal kapcsolatos központi intézkedések kidolgozásához. A projekt keretében jutnak eszközökhöz partnerszervezetek – a meteorológiai szolgálat, a tihanyi limnológiai intézet, és a Balaton Fejlesztési Tanács – , és épülnek a tóban lévő, már vízjogi és hajózási engedélyekkel rendelkező szigetüzemű kutatóállomások.

A legnagyobb projekt 2022 januárjában fejeződik be a tervek szerint, ez a tó levezető rendszerének korszerűsítését: a Sió-zsilip átépítését és a Sió-csatorna vízeresztő képességének növelését eredményezi – mondta Csonki István. Hangsúlyozta, a megemelt vízszinttel megtartott víztöbblet, és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt is szükség van a balatoni vízeresztések hatékonyabbá, gyorsabbá, biztonságosabbá tételére. A projekt megvalósítását az EU 14,5 milliárd forinttal, a magyar állam pedig 4,4 milliárd forinttal finanszírozza. Ennek részeként átépítik a Sió-zsilipet, továbbá ahol ez szükséges, áthelyezik, erősítik a Sió töltését, depóniákat készítenek, mederrézsűt állítanak helyre, és monitoring-rendszert fejlesztenek, és hajózhatóvá teszik a csatornát. A projekt kivitelezése idén októberben kezdődik.

Még előkészítés előtt áll a 2023. őszén záruló, 3,78 milliárd forintos projekt a Balaton vízminőségének megőrzésére, illetve javítására, a Balaton északi partján lévő nádas szűrőmezők állapotfelmérésével, fejlesztésével. Olyan létesítményeket újítanak fel, illetve építenek majd, amelyek a Balatonba, zömében az északi partról érkező vízfolyások felől biztosítanak védelmet a tó számára, a befolyó vízzel érkező hordalékot, uszadékot tartják majd vissza. A projekt részeként újra működésbe hozzák a Lesence-szűrőmezőt és a Lovasi-tározót, felújítják a Kis-Balaton Védelmi Rendszer műtárgyait, és gépeket vásárolnak – részletezte.

Az igazgató beszámolt arról is, hogy év végéig befejezik annak a 41,5 milliárd forintos keret felhasználásának tervezését, amelyet a 2016-os balatoni kormányhatározatban nevesítettek balatoni vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Az összeget a mélyfekvésű balatoni területek feltöltésére, partvédőművek felújítására, -építésére, vízminőség-védelemi fejlesztésekre, továbbá mederkotrásra fogják fordítani – tette hozzá.

Az uniós projektek gazdája a Balatonért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködve.