Fülöp Attila: A szociális ellátás a közösség ügye

Jó szociális, illetve fogyatékos ellátás akkor nyújtható, ha a közösség ügyévé tud válni, ha a helyi igények közös összefogással, valamint állami segítségvállalással tudnak megvalósulni.

Fülöp Attila az autizmussal és fogyatékossággal élők, Csodabogár elnevezésű nappali intézményének megnyitóján fontosnak nevezte a kecskeméti alapellátás bővülését, nappali intézmény kialakítását, hiszen – mint mondta – ezek a szolgáltatások nemcsak az ott élő fiataloknak nyújtanak segítséget, de azoknak a családoknak is, amelyek a lelki és fizikai terhet egy életen keresztül viselik.

Az államtitkár a kormány részéről jelentős lépésnek ítélte a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) bevezetését; az összeg jövőre 24 százalékkal 124 ezer forintra emelkedik.

Közölte, az intézmények részére 2020-ban jelentős mértékben emelt szociális normatíva áll majd rendelkezésre. Példaként a fogyatékossággal élők nappali ellátását említette, ahol a mostani 500 ezer forintról 690 ezerre nő a személyenkénti éves normatíva, ami 40 százalékos emelést jelent.

Hangsúlyozta, a magyar kormány 2020-ra több mint négyszeresét, mintegy 55 milliárd forintot költ ápolási díjra 2010-hez képest, amikor erre a célra 15 milliárd forint állt rendelkezésre.

Kiemelte: az elmúlt hetekben 130 intézmény kapacitásbővítésre vonatkozó igényét fogadták be, melynek következményeként csaknem 700 – nappali intézményeket érintő – férőhelybővítés is várható.

Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) elnöke elmondta: Magyarországon több mint 40 évvel ezelőtt kezdték el diagnosztizálni az autizmust, a terület azonban akkoriban még csak néhány pszichiáter figyelmét keltette fel.

Hangsúlyozta: az autizmus ma már jogszabályokkal elismert fogyatékossági terület, és radikálisan emelkedett az előfordulási gyakorisága is, hiszen minden hatvannyolcadik gyermek autizmus diagnózist kap.

Az elnök emlékeztetett, az Autizmus Alapítvány szakmai támogatásával éppen harminc évvel ezelőtt indult el az az országos hálózat, amelynek részeként sok nagyvárosban, köztük Kecskeméten is létrejöttek a speciális csoportok. A város az elsők között reagált, és ma már csaknem három évtizedes múlttal rendelkezik az autizmusspecifikus oktatás területén.

Kővári Edit szerint Kecskemét ismét példát mutatott a Csodabogár nappali ellátást nyújtó intézmény létrehozásával, amely 24 felnőtt autista, illetve 24 értelemi fogyatékossággal élő fiatal számára biztosít szakszerű támogatást és kiegyensúlyozott mindennapokat.

Az intézmény megnyitóján az AOSZ elnöke Autizmus Mintaváros díjjal ismerte el Kecskemét úttörő lépéseit.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) polgármester a megnyitón hangsúlyozta: az autisták, igazi „csodabogarakként” alázatra, tiszteletre, szeretetre, együttműködésre és együttgondolkodásra is megtanítják a környezetükben élőket.

„Ezért vannak közöttünk és ezért kell felelősen gondolkodni a támogatásukról, gondoskodni a segítségükről” – fogalmazott.

Az intézménnyel egy, az autizmussal élők speciális szükségleteit figyelembe vevő, ugyanakkor társadalmi integrációjukat intézményen belül és azon kívül is biztosítani képes nappali ellátási forma kialakítása volt a cél, amely hozzájárul ahhoz, hogy az autista fiatalok családjuk körében élhessenek, ugyanakkor a speciális ellátáshoz, segítséghez akadálytalanul hozzájuthassanak. Így biztosítva Kecskeméten a szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés és az egyenlő bánásmód elvét.

A beruházással kapcsolatos sajtóközlemény szerint az új nappali ellátást biztosító telephely mintegy 351 millió forint európai uniós támogatással épült meg.

Mint írják, a fejlesztés az értelmi fogyatékos emberek nappali ellátásának kapacitásbővítésén lényegesen túlmutat, hiszen egy olyan, az országban egyedülálló szociális ellátási innováció jött létre, melynek keretében az autizmussal élők ellátása az óvodától a nappali szociális ellátásig – az autizmus kezeléséhez kapcsolódó specifikus feltételrendszernek köszönhetően – biztosított lesz.