időjárás 23°C Ulrik 2022. július 4.
logo

Palkovics László: 1956-ban a magyar fiatalok világraszólót alkottak

Forrás: MTI
2019.10.22. 17:24

1956 októberében a magyar fiatalok világraszólót alkottak, beverték az első szögeket a kor leghatalmasabb katonai erővel rendelkező nagyhatalmának koporsójába – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden, a budapesti Műegyetemen tartott megemlékezésen.

Palkovics László úgy fogalmazott: Petőfi óta tudjuk, a magyar fiatalok képesek rá, hogy kiforgassák sarkaiból a világot„. 1956-ban az állampárt elfelejtkezett erről a sajátos képességről, a magyar ifjúságban rejlő erőről.

A szovjetek kiszolgálói, a vidék megnyomorítói azt hitték, annyira elbántak a magyar néppel, hogy az többé nem áll talpra. Tévedtek, olyan nagyot, hogy abba az egész kommunista rendszer beleremegett – mondta a miniszter.

Kitért arra: 1956 dicső októbere után már sosem volt olyan a szovjet hatalom, mint előtte. Még harminc évbe telt, amíg a rendszer a történelem szemétdombjára került, de 1956-ban végérvényesen elindult a megérdemelt pusztulás felé, és ez a szabadságszerető magyaroknak, a magyar ifjúságnak köszönhető.

Hozzátette: nyilván féltek és tartottak a hatalom bosszújától, ennek ellenére összefogtak és leleplezték a rendszer hazugságait. Hőssé váltak, és ezt nem a történelem szükségszerűsége hozta el, hanem az ő bátor és önálló döntésük volt.

A magyar egyetemisták megfogalmazták a magyar társadalmat érintő égető kérdéseket. Túl tudtak lépni saját érdekeik hangsúlyozásán, az egyetemi zsúfoltságon, az elégtelen oktatási körülményeken, az ösztöndíjak késésén, a kollégiumok silány állapotán vagy a pocsék menzán – sorolta.

Meglátták, mitől szenved az ország, felismerték az igazságtalanságot, és a hallgatók helyzetének javítását követelő pontokról egyre inkább a magyar nép felemelésére, a nemzeti függetlenség követelésére tették át a hangsúlyt követeléseik megfogalmazásakor – mondta.

1956 egyetemistái és főiskolásai voltak a szabadság innovátorai, akik reményt adtak Keletnek, és felébresztették a Nyugatot – fogalmazott.

Palkovics László kitért arra, hogy az igazságot nem lehet bezárni, mert utat tör magának. 1956 magyar ifjúsága kinyitotta a terrorral bereteszelt ablakokat, így a magyar nép levegőhöz jutott és megállíthatatlanul szívta magába a szabadságot.

Az egyetemi ifjúság a forradalom katalizátoraként reményt adott a zsarnokságtól megnyomorított és félelembe taszított magyar embereknek. Ebből a reményből táplálkozott a rendszerváltó nemzedék, és ebből a reményből élünk mi is – tette hozzá a miniszter.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében felidézte: 63 évvel ezelőtt a műegyetemi diákok vezetői, atyai támogatói és védelmezői is voltak az egyetem oktatói, akik a forradalom leverése után különböző megtorlásokat szenvedtek el.

E közösség tagja volt Mosonyi Emil világhírű vízépítő mérnök, tanszékvezető tanár, az oktatók ideiglenes forradalmi biztosságának tagja. Elmondta: Mosonyi professzor a forradalom idején arra kérte a diákokat, ne ragadtassák magukat semmiféle atrocitásra, mert az a dolguk, hogy tanuljanak és kiváló mérnökei legyenek a szabad Magyarországnak. Mosonyi Emilt a forradalom leverése után elbocsátották az egyetemről, így kényszerűségből elhagyta az országot. Külföldre szorult és ezzel világhírre ítéltetett – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel sok világhírű magyar sorsában osztozott, akik emigrációba kényszerültek a magyar történelem különböző vészkorszakaiban.

Az ünnepség keretében megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját.

A műegyetemi rendezvény után a megemlékezők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-ei nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-ai tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.