Kúria: Tűrjenek a katolikusok!

A Kúria felmentette azokat az abortuszpárti aktivistákat, akik 2016. április 10-én egy a lengyel nagykövetség előtt tartott tüntetésen szentmisét imitálva „abortusztablettával” áldoztatták a jelenlévőket.

Csekő Imre
2019. 11. 25. 13:00
„Abortusztablettával” áldoztatták a tüntetőket 2016-ban Fotó: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A másodfokú ítéletet megváltoztatva a Kúria pénteken felmentette azokat az abortuszpárti aktivistákat, akik 2016. április 10-én egy a lengyel nagykövetség előtt tartott tüntetésen szentmisét imitálva „abortusztablettával” áldoztatták a jelenlévőket. A demonstrációt a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen szervezték a külképviselet elé. Annak idején a jogszabályról szóló társadalmi vitában a katolikus egyház is állást foglalt – hagyományos tanítása jegyében –, a szigorítás mellett érvelve. A tüntetésen tiltakozók egyike püspöki reverendába öltözve egy „Abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér cukorkákkal „megáldoztatta” az egybegyűlteket, miközben azt mondta: Krisztus teste.

A történtek miatt lapunk egyik munkatársa, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is feljelentést tett, de beadványukat a rendőrség elutasította, egyebek között azzal az indokkal, hogy az eset nem váltott ki közfelháborodást a helyszínen. A hatóság azt már figyelmen kívül hagyta, hogy a következő napokban több mint tízezren tiltakoztak az eset miatt a világhálón.

„Abortusztablettával” áldoztatták a tüntetőket 2016-ban
Fotó: Facebook

Magánszemélyek azonban bírósági útra terelték az ügyet, és közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogi pert indítottak, amelyet első fokon elvesztettek, de másodfokon megnyertek. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésével szemben viszont most a Kúria az alperesek érvelését fogadta el. Mivel pedig hazánkban meglehetősen kevés vallásgyalázást érintő bírósági ügy van, előfordulhat, hogy a mostani döntés későbbi perekben iránymutatásul szolgál majd a bíráknak.

Magyarország alaptörvénye kimondja: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.” A Kúria mostani döntése szerint úgy tűnik, a katolikus közösség tagjainak kötelező eltűrni, hogy mások gúnyt űznek belőlük hitük olyan alapvetései miatt, mint amilyen az élet szentsége.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.