Nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül – mondta a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Áder János mindannyiunk személyes felelősségének nevezte a teremtett világ megőrzését. – Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van – figyelmeztetett az államfő, egyben hozzáfűzte: ezért nem a természetet, hanem a saját természetünket kell legyőzni.
Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növények eltűnéséről, éretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván: a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőnket. – A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön – fogalmazott, hangsúlyozva: a légkör közös, a vizeink egymásba folynak.
MTI/Illyés Tibor
Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szükségességéről. Utalva ezzel arra, hogy a számunkra ismerős táj éppúgy hozzátartozik ehhez a vidékhez, mint ahogyan mi, magyarok is. Majd úgy folytatta, ma már az a kérdés: lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek. – Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze? Vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely – alig egyetlen emberöltő alatt – elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? – sorolta a kérdéseket a köztársasági elnök.
– Becsüljük meg a tájat, amit örököltünk. Őrizzük meg mindazt, amitől hazánk nekünk legszebb a világon. Miért ne lehetne ebben nemzeti közmegegyezés? Rajtunk múlik. Boldog új évet, Magyarország! Boldog új évet, magyarok! – zárta gondolatait Áder János köztársasági elnök újévi köszöntő beszédében. Az államfő által elmondottakat ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre.
