Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A tavalyi évben bíztunk abban, hogy az unióban a liberális-globalista erőkkel szemben felülkerekedik a szuverenista-nemzeti tábor, s így fordulat következik be, amelynek következtében megszűnhet a Magyarország és Lengyelország elleni támadássorozat is.
Egyelőre azonban csalódnunk kellett: nem történt fordulat, nem történt áttörés, helyette maradt a harc és a megosztottság. Erich Maria Remarque világhírű regényének címe illik ide a leginkább, némi módosítással: Az unióban a helyzet változatlan.
Ha nem romlik…
Az első remény tavaly tavasszal az európai parlamenti választások kapcsán merült fel: ha többségbe kerülnének az EP-ben az eurorealista (nem euroszkeptikus!), a nemzetek önállóságára épülő unió hívei szemben a föderalista-bevándorláspárti erőkkel, akkor egy egészen más hangulat uralkodhat el az unióban.
A választások eredményei azonban nem jelentettek áttörést, inkább egyfajta patthelyzetet hoztak létre a szemben álló felek között. Hiszen a két, eleddig meghatározó pártfrakció, a szociáldemokraták és a néppártiak egyaránt gyengültek, az Európai Néppárt (az eredetileg jobbközép, kereszténydemokrata, ma már sok tekintetben liberális frakció) 35 mandátummal, míg a szocialista-szociáldemokrata frakció szintén 35 mandátummal kevesebbet szerzett, mint 2014-ben. (A Néppártnak 181, míg a szociáldemokratáknak 152 mandátumuk van jelenleg.)
Ezzel szemben, egyik oldalon erősödtek a liberálisok és a zöldek, másik oldalon viszont a szuverenista, nemzeti pártok is. A liberális frakció 39-cel, a zöldfrakció pedig 23 mandátummal szerzett többet. Másik oldalon erősödtek a szuverenisták: a Nemzet és Szabadság Európája frakció 36-ról 73-ra növelte képviselőinek számát (a frakció új neve: Identitás és Demokrácia), míg az Európai Konzervatívok és Reformisták 61 mandátumot gyűjtöttek össze.
Ez a patthelyzet már előrevetítette, hogy az új Európai Bizottság tisztségviselőinek kiválasztása sem lesz sétagalopp. Nem is lett az: a függönyök előtt is, de leginkább a függönyök mögött nem kis csatározások eredményeképpen dőlt el az új bizottsági elnök személye (nem árt utólag emlékeztetni: csak egy hajszálon múlott, hogy nem a „kedvencünk”, a Soros-báb Frans Timmermans lett az elnök), s ha jobban megnézzük, akkor azt mondhatjuk: Ursula von der Leyen személye egyfajta kompromisszum.
Az általa novemberre felállított bizottság összetételéről pedig az mondható el, amit Móricz Zsigmond írt A fáklya című könyve végén: eldöntetett, de semmi sem tisztáztatott.
Ugyanis egyfelől például örülhetünk Várhelyi Olivér biztosi portfóliójának (a szomszédsági és bővítési területet kapta, ami stratégiailag nagyon fontos), ám a legkevésbé sem lehetünk elragadtatva attól, hogy Frans Timmermans és Margrethe Vestager dán liberális politikusnő ügyvezető alelnökök lettek, Věra Jourová cseh liberális politikusnő pedig alelnök, ugyanis mindhárman elkötelezett föderalisták, globalisták és bevándorláspártiak.
És ami nagyon ide vág: mind a hárman nagyon jó kapcsolatban állnak Soros Györggyel, Věra Jourová például nemrég személyesen találkozott az idős filantróppal, a nemzetek nagy szerelmesével…
Mindehhez hozzátehetjük az elvileg legfontosabb uniós intézményt, az Európai Tanácsot, melyet a tagállamok mindenkori állam- és kormányfői alkotnak, s jelenleg itt is leginkább megosztott erőviszonyokról beszélhetünk; s amelyben a szuverenista oldalnak nincs többsége, de vétózni képes a föderalista tábor politikai akaratát.
Elvileg tehát az unión belül valahol döntetlenszerű állapotok alakultak ki, ám van egy kis probléma, amire Orbán Viktor is utalt: a globális pénzügyi elit, élén Soros Györggyel és hálózatával, kívülről igyekszik beavatkozni a folyamatokba, méghozzá természetesen a nemzetiszuverenitás-ellenes erők oldalán, ami a leglátványosabban éppen a hazánk, illetve az Orbán-kormány elleni vehemens fellépésben mutatkozik meg a legplasztikusabban. (Lásd a legutóbbi, 7-es cikkellyel kapcsolatos elítélő EP-határozatot.) Márpedig ha egy ilyen patthelyzetben egy harmadik, kívülről jött fél is beavatkozik, akkor az semmi jóval nem kecsegtet.
Másképpen szólva: az unión belüli politikai meccsekbe külső, senki által nem választott erők avatkoznak be a szuverenisták és hazánk kárára.
Ez nem fair és nem tisztességes, s főleg nem demokratikus. Az egyetlen lehetőség, hogy a legnagyobb hangon és folyamatosan, s főleg még kellő időben – nem annyira megkésve, mint Nagy Imre tette 1956. november 4-én – tájékoztatjuk erről az abszurd állapotról a világ közvéleményét és a jóérzésű embereket.
Hogy pontosan tudjuk, kikkel állunk szemben.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Szentkirályi Alexandra: Karácsonyék drogszobákat alakítanának ki a szórakozóhelyeken a fiataloknak - videó
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Ilyen, amikor Magyar Péter trágár szavakkal gyalázza egy gyermekotthon vezetőjét + videó
„Vacsora a szívem egyik csücskével” – imádnivaló apa-lánya képet osztott meg Stohl András
Földi László: A politikusok kezdtek el titkosszolgálatot játszani + videó
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
A Veszprémnek hazai pályán sem okozott gondot a Plock legyőzése a kézi BL-ben
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Putyin kemény megtorlást ígért, egy új fegyvert már teszteltek is az ukránok ellen
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A baloldali párt és vezetőjük véleménye szerint aki elmondja a véleményét, az ostoba.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
