Kezdetét veszi az egészségügy reformja

Az egészségügy finanszírozásának reformja és az ellátás minőségének javítása is szerepel a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozatban. A jogszabály egyik legfontosabb célja, hogy megakadályozza a kórházi adósságok újratermelődését és kiépítsen egy olyan, a jelenleginél rugalmasabb ellátórendszert, amely a betegek valós szükségleteit veszi figyelembe.

Az érsebészeti és traumatológiai ellátást is átalakítják Fotó: Kurucz Árpád

Az egészségügy valós költségekre épülő finanszírozási rendszerének kialakításáról döntött tavaly év végén a magyar kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozat kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését. A kormányhatározat szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával azonnali határidővel el kell készítenie egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot.

A finanszírozási rendszer átalakításáért Kásler Miklós tárcavezető a felelős, a miniszternek – a NEAK közreműködésével – javaslatot kell tennie az intézményi finanszírozás meghatározásának módszerére, úgy, hogy az a valós szükségletekhez igazodjon. Ugyancsak a miniszter lesz a felelős azért, hogy meghatározza a teljesítményvolumen-korlátot (tvk), vagyis azt, hogy például adott műtéti típusból maximum mennyit végezhet el egy intézmény évente. Hazánkban a tvk-t még 2004-ben vezették be a finanszírozás tarthatósága érdekében. Vagyis ha egy intézmény akár a járó-, akár a fekvőbeteg-ellátásban túlteljesít, azt a NEAK nem fizeti ki. A finanszírozásról és a tvk-ról szóló javaslatot 2020. június 30-ig kell elkészíteni.

Az érsebészeti és traumatológiai ellátást is átalakítják
Fotó: Kurucz Árpád

A kormányhatározat kitér az egészségügyi intézmények minőségére is. Szintén a NEAK közreműködésével kell Kásler Miklósnak és a tárcának javaslatot tennie a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban úgynevezett minőségi indikátorok bevezetésére és az eredményalapú finanszírozási technikák kidolgozására. Ennek a határideje is 2020. június 30. Ezek mellett a NEAK-nak és az egészségügyi intézmények fenntartóinak felül kell vizsgálniuk a krónikus ellátás rendszerét, ennek alapján kell a miniszternek javaslatot tennie a szükségletalapú átalakításra, ki kell alakítani az ápolási célú ellátási formákat és azok szabályait.

A kormányhatározat előírja azt is, hogy március 31-ig adósságmenedzsment-programot kell indítani, ami az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásának javítását segíti majd elő. Ennek kidolgozásában négy tárcavezető is érintett: az Emmi első embere mellett a pénzügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter. Szintén március 31-ig kell megtalálni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling- és monitoringrendszer teljes körű kialakításához szükséges erőforrásokat is.

Fontos rendelkezés a rugalmas kapacitástervezés megteremtése is. Ez azt jelenti, hogy az ellátásnak az adott térség lakosságszámához kell illeszkednie, és figyelembe kell venni a kormányzati egészségügyi stratégiát, valamint a térségi demográfiai és morbiditási mutatóit.

A Magyar Közlönyben az is olvasható, hogy a miniszternek októberig a honvédelmi tárcával együtt gondoskodnia kell a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátás és finanszírozás átalakításáról. A határozat szerint a kormány a struktúraváltás és az adósságrendezés céljára összesen 79,45 milliárd forint forrást biztosít. Az ellátás racionalizálására és az intézmények által nyújtott teljesítmények elismerésére 2019-ben 36,6 milliárd forintot, az intézmények lejárt tartozásainak rendezésére 42,8 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés 2020-ban.