Fotók: Havran Zoltán
– A politikai tüntetés szervezői saját magukat leplezték le, hiszen a „szabad Gyönygyöspatáért” demonstrációra a településről nem egész egy busznyi ember érkezett. Ez azt jelenti, hogy a gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott erre a politikai akcióra – emelte ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője tegnap a kormány Facebook-oldalán elérhető videóban.
A politikus szerint világossá vált, hogy a Soros-szervezetek nem akarnak békés együttélést magyarok és cigányok között, inkább konfliktust gerjesztenek, és harcba szólítják a cigányságot a többségi társadalommal szemben.
A képviselő kiemelte azt is, hogy
az elmúlt évtizedben a segélyalapú életet felváltotta a munka- és tanulásalapú életet a cigányság többsége számára, és senkinek nem fogják megengedni, hogy a közösen elért eredményeket lerombolja a saját céljai miatt.
Az országgyűlési képviselő szombaton úgy tájékoztatott, hogy a gyöngyöspatai ügy is hangsúlyos helyet kap a következő nemzeti konzultációban. – Az egyik kérdés arra vonatkozik majd, hogy igazságos-e ez a kártérítés.
A másik kérdés az, hogyha már megítélték ezt a kártérítést nekik, akkor miként teljesítsék – ismertette Horváth László, aki kiemelte: a Fidesz és a kormány álláspontja az, hogy a szegregáció miatt lemaradt roma fiatalok képzési programokkal tudják behozni hátrányukat, mert így munkához juthatnak, és ki tudnak törni a szegénységből.
– Az elmúlt időszakban a cigány társadalomban felére csökkent a munkanélküliség. Szeretnénk, ha ez a folyamat nem törne meg – mondta a képviselő.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálhatja a tüntetést
Szombaton az Origo.hu közölt egy részletes összeállítást arról, hogy a Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! címmel megrendezett tüntetés szervezői, résztvevői között számos Soros György által támogatott szervezet van. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság mind kap finanszírozást közvetlen vagy közvetett formában a Soros-alapítványtól és hasonló a helyzet a Tanítanék Mozgalom és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) esetében. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szerint ebből arra lehet következtetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetek próbálnak beavatkozni Magyarország politikai rendszerébe, és ennek kivizsgálását kérte az Alkotmányvédelmi Hivataltól.