Hatvanhat kórházat vizsgál az ÁSZ

Az elmúlt években sorozatos szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék bizonyos kórházak pénzügyeinél, gazdálkodásánál, leltározásánál, beszerzései­nél. A szervezet a kórházi adósságok ügyét is áttekintette, ennek kapcsán pedig a zsarolhatóság veszélyére hívta fel a figyelmet. Mint megtudtuk, a számvevők eddig 56 intézményt ellenőriztek.

Az ellenőrök eddig csak néhány szakrendelő gazdálkodását találták rendben Fotó: Havran Zoltán

Nagy erőket összpontosít az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közpénzből működő kórházak gazdálkodásának ellenőrzésére – ezt lehet kiolvasni a szervezet kérdéseinkre adott válaszaiból. Mint megtudtuk, az elmúlt öt évben a számvevőszék összesen 30 központi költségvetési intézményként működő kórház és további 26, gazdasági társaságként tevékenykedő egészségügyi szakrendelő ellenőrzését fejezte be. Az eljárásokat minden esetben nyilvánosságra hozott jelentésekkel zárta le az ÁSZ, ezek lényeges megállapításait a szervezet röviden össze is foglalta érdeklődésünkre.

A helyzet bemutatását a számvevőszéknél azzal kezdték: alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi lehetőségek szabta kereteken belül – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez azonban szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség – az ÁSZ emiatt tart folyamatos vizsgálódást az egészségügyi ágazatban. A számvevőszéki érdeklődést kellően megalapozzák az eddigi tapasztalatok.

Ugyan néhány szakrendelő gazdálkodását alapvetően rendben találták a számvevők, az elmúlt években a kórházaknál végzett ellenőrzések sorozatos és visszatérő szabálytalanságokat tártak fel. Ezek érintették a pénzügyi, a számviteli és a gazdálkodási folyamatokat, a leltározást, valamint a beszerzéseket, a közbeszerzéseket is – idézték fel az ÁSZ-nál, hozzátéve: a közbeszerzési előírások megsértése nyilvánvaló módon hatással lehet egyes intézmények beszerzéseinek áraira is. Az ÁSZ felmérései rámutattak, hogy az intézményeknél különösen magasak a korrupciós kockázatok.

A számvevőszék a kórházi adósságok ügyével is részletesen foglalkozott. A szervezet megállapításai szerint az egyes intézményeknél évről évre felhalmozódó adósság okainak felfejtését könyvelési, gazdálkodási szabálytalanságok korlátozzák. Komoly problémaként értékelte az ÁSZ, hogy az adósságállomány erősíti a megrendelő kiszolgáltatottságát, függőségét, és felveti a zsarolhatóság veszélyét is. Megjegyezték a számvevők azt is, hogy a kórházi adósságkonszolidáció csak az adott év pénzügyi helyzetét javította, a hiány okát nem tárta fel, az újratermelődést nem akadályozta meg, azaz hosszú távon nem járult hozzá a fenntartható gazdálkodáshoz.

Az ellenőrök eddig csak néhány szakrendelő gazdálkodását találták rendben
Fotó: Havran Zoltán

Mindezek alapján a számvevőszék arra jutott, hogy korszerűsítésre, átalakításra szorul az egészségügy finanszírozási rendszere és az ellátási struktúra is. Azzal együtt is, hogy a jogszabályok betartása, a szabályos és korrupciómentes működés garantálása alapvetően nem pénzkérdés. – Az előírások betartása – tették hozzá – a kórházak vezetőinek is alapkövetelmény. Elsősorban a betegek érdeke ugyanis, hogy a kórházak átláthatóan gazdálkodjanak és kövessék a gazdálkodási szabályokat. Az ÁSZ-nál ezzel összefüggésben arra jutottak, hogy a szabálytalan, átláthatatlan és elszámoltathatatlan pénzügyi és vagyongazdálkodás hatással lehet a szakmai feladatok elvégzésére, azaz a betegellátás minőségére, hatékonyságára is. Úgy vélik, ha egy kórházban napi szinten nem tartják be a pénzügyi gazdálkodás törvényi előírásait, akkor hiányosságok, szabálytalanságok a szakmai feladatok ellátásában is adódhatnak.

Az ÁSZ a napokban zárta le az orosházi kórház, valamint a komlói egészségügyi központ 2015 és 2017 közötti időszakot felölelő ellenőrzését. Ezzel azonban nem ért véget a revíziók sora: jelenleg 66 – központi költségvetési intézményként működő – kórház ellenőrzése van folyamatban.

ERŐS MONDATOK

A kórházak eladósodása nem bocsánatos bűn, hanem fedezet nélküli adósságvállalás, aminek véget kell vetni. 2020-ban nem halmozhatnak fel adósságot a szolgáltatók – szögezte le Orbán Viktor a január 9-én tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az ÁSZ, mint a parlament intézménye, súlyos megállapításokat tett a kórházi adósságokról, minden szavát komolyan kell venni.

Február végén zárulnak le a tárgyalások a kórházi beszállítókkal – mondta Varga Mihály az Mfor.hu-n a héten megjelent interjúban. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a kormány nagyjából a tőkekövetelés húsz százalékának elengedését várja az érintett cégektől. – Érthetetlen szerződések is vannak – jelezte, majd feltette a kérdést: miért van az, hogy ugyanaz a cég az egyik kórháznak adott összegért szállítja azt, amit a másik kórháznak a kétszereséért? Szerinte itt valahol valaki nem a maximális felelősséggel járt el a kórház részéről.

Nem lehet tudni, hogy mire megy el a pénz, így azt sem lehet pontosan megítélni, hogy valójában miből termelődött 2019-ben a több tíz milliárd forintos kórházi adósság. A jelenlegi helyzet kicsit olyan, mintha lyukas vödörbe öntenénk vizet – nyilatkozta január első napjaiban lapunknak az ÁSZ elnöke. Domokos László szerint megengedhetetlen, hogy egyes költségvetési intézmények ilyen mértékű kifizetetlen számlát halmozzanak fel és pénzügyi fedezet nélkül vállaljanak kötelezettségeket.