A börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztése, az MSZP-től a DK-hoz való átpártolás és a józsefvárosi hajléktalanok ügye voltak a Hír TV Plusz-mínusz című műsorának a tegnapi témái. A műsorvezető Kis Kornélia beszélgetett ezekről Kósa Andrással, a Népszava újságírójával és Néző Lászlóval, a Mediaworks Központi Szerkesztőség főszerkesztőjével.
A börtönkártérítésekkel kapcsolatban a következőket jegyezte meg Néző László a műsor elején:
„Én azt tartom helyes lépésnek, hogy ebben az ügyben történt valami. Nyilván a keddi parlamenti döntés kapcsán majd még kiderül, hogy pontosan mik a további lépések, de az biztos, hogy ez a rettenetesen nagyszámú kártérítési per és ez a rettenetesen nagy pénz – ez tízmilliárd forint – ez nyilván irritálja a magyar társadalmat. Amikor 2016-ban meghozta a magyar parlament az erre vonatkozó törvényt, akkor biztosan nem ezzel a céllal hozta meg, hogy itt majd tízmilliárdokat kell kifizetni az elítélteknek.”
Majd az ellenzéki pártok, az MSZP-től a DK-ba átpártoló két személy ügyét illetően így fogalmazott:
„Ha megfigyeljük, nagyon érdekes dolgok történnek, az egész ellenzéki térfélen. Az MSZP-től a Jobbikig kezdenek eljelentéktelenedni ezek a pártok. Az MSZP-nek én nem sok jövőt jósolok, a Jobbiknak sem sok jövőt jósolok és akkor mi marad, ott van Gyurcsány Ferenc DK-ja és mondjuk a Momentum, mert az LMP ma már szinte láthatatlan párttá vált.”
Ezekhez a következő gondolatokat fűzte hozzá Kósa András, a Népszava újságírója:
„Nem gondolom, hogy kirakatember Karácsony Gergely. Nyilván a közvetlenül megválasztott főpolgármesternek nagyon erős legitimációja van, de az tény, hogy arról azért lehet hallani, hogy a tavaly októberi győzelem után a fővárosban az ellenzéki koalíció pártjai kötöttek különböző háttéralkukat és egyes területeket felosztottak maguk között. Mi úgy tudjuk, hogy például mondjuk a színházak, azok konkrétan a Demokratikus Koalíció „territóriumává váltak” és ha megváltoznak a közgyűlési erőviszonyok, akkor az egy elég érdekes dolog lehet, hogy akkor ezeket az informális alkukat is adott esetben mondjuk a DK boríthatja és újra kötheti és még nagyobb befolyásra tehet szert a fővárosban – ez tény. Szerintem ez annak a folyamatnak a része, amiről már mi is itt többször beszéltünk. 2022-ig valószínűleg ezek a pártok még biztosan létezni fognak, ha mást nem, akkor mondjuk úgy, hogy „papíron”.”
