Németh Zsolt megjegyezte: a politikus nyilatkozatban foglalt elvekről kifejtett véleményével összefüggésben mélységesen meglepte, hogy a magyar kormányra úgy utalt, mint az egyetlen olyan európai kabinet, amelynek intézkedései szerinte „súlyosan aránytalanok”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi intézkedések nem tekinthetők egyedinek, olyannyira, hogy a Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Litvániában, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovéniában bevezetett intézkedéseknek sincs időtartambéli korlátjuk vagy meghatározott végpontjuk. Ezen túlmenően a Máltán és Horvátországban meghatározott intézkedéseknek sem az időbeni korlátjuk, sem a rendszeres felülvizsgálatuk nincs meghatározva – sorolta.
Hozzátette: Olaszországban, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában a veszélyhelyzet parlamenti hozzájárulás nélkül meghosszabbítható. Ráadásul Romániában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban szigorúbb intézkedéseket vezettek be, sőt egyes helyeken módosították a büntető törvénykönyvet. Mégsem megy el Magyarország addig, hogy azt állítsa: az Európa Tanács tagországaiban bevezetett intézkedésekről, hogy azok aránytalanok, mert ilyen következtetést csak alapos elemzés után lehetne hozni – hangsúlyozta.
„Mivel kötelességünk és felelősségünk az igazat mondani és megakadályozni a vádaskodások és álhírek terjesztését, kötelességemnek érzem ugyanerre felhívni a figyelmet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökének nyilvános megnyilvánulásaival kapcsolatban, egyben szeretném kérni, hogy a jövőben tartózkodjon a mélyreható és részletes elemzésekkel nem alátámasztott állásfoglalásoktól, egyben térjen vissza az Európa Tanács testületeiben megszokott őszinte és nyílt párbeszédhez” – zárta levelét a külügyi bizottság elnöke.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!