Nehézkes uniós bürokrácia helyett hatékony nemzetállami cselekvés

Az Európai Unió a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági, társadalmi és politikai helyzetben egy bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Unió bürokratikus intézményei.

European Union flags fly outside the European Commission headquarters in Brussels, Belgium, February 19, 2020. Picture taken February 19, 2020 REUTERS/Yves Herman - RC274F9T78R4 Fotó: REUTERS

A járvány jól rávilágít az Európai Unió intézményi, működési és legitimációs válságára – olvasható az elemzésben. Az egyes nemzetállamok – az ország sajátosságait és a járvány előrehaladottságát figyelembe véve – saját politikai eszközökkel láttak neki a védekezésnek. Az uniós tagországokban gyakorlattá vált az, hogy a gyorsabb reagálás érdekében a parlamentek az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban különleges felhatalmazást adtak a kormányoknak, amelyek rendeletekkel tudtak reagálni vagy a megelőzés területén (többek közt Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Dánia), vagy a már tömeges megbetegedések lassítása érdekében (például Németország, Dánia, Norvégia, Csehország).

Matyi Tamás és Nagy Ervin elemzésük végén levonják a konklúziót: az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága az, hogy kizárólag a nemzetállamok által meghozott szuverén döntések és autonóm intézkedések bizonyultak hatékonynak és eredményesnek. Megjósolható, hogy az egyes uniós tagállamok kormányai a gazdasági intézkedések során sem fognak várni a brüsszeli bürokráciára és saját erőfeszítésekkel, az ország költségvetésének újratervezésével igyekeznek majd talpra állítani a gazdaságot.

A XXI. Század Intézet elemzése a linkre kattintva olvasható.