Az állami rendőrségbe szervezték át a katonákat Trianon miatt

Az egységes magyar állami rendőrség is egyidős a trianoni békeszerződéssel. Az egyezés nem véletlen, a rendőrség átalakításával több ezer katonát tudtak a fegyveres testületben foglalkoztatni.

Magyar Nemzet
2020. 06. 05. 14:24
Nagykanizsa, 2020. június 4. Hagyományõrzõ katonák a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmûnél, az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen 2020. június 4-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Obsitosok az utcasarkokon

1920 nyarától a budapesti rendőr-főkapitányság a budafoki, a gödöllői és a rákoscsabai kapitányságokkal együtt kezdte meg a működését, államrendészeti, közigazgatási rendészeti, bűnügyi szolgálati és őrszolgálati szakágakkal. Utóbbi ellátására a főváros területére olyan erőket vezényeltek, amelyek papíron a határrendészethez tartoztak, csakúgy, mint a Mosonyi utcai készenléti egység katonai jellegű rendészeti csapaterői. Tizenöt kapitányságon 114 őrszoba működött, a feltöltött létszám miatt olyan rendőri lefedettség volt, ami hosszú időre meghatározta a főváros kriminalisztikai adatait. Budapest közbiztonsága a Trianont követő években kimagaslóan jó volt. Londonhoz, Berlinhez és New Yorkhoz hasonlóan szinte minden nagyobb utcasarkon volt állandó posztos rendőr, a tekintélyt parancsoló egykori hadfik rendet tartottak a körzetükhöz tartozó háztömbökben.

Vidéken, a törvényhatósági jogú városokban új rendőr-főkapitányságokat szerveztek, a rendezett tanácsú városokból többet is utalhattak egy rendőrkapitányság működési területébe. Szükség szerint létrehozhatók voltak rendőri kirendeltségek is a nagyobb városok külső területein a kapitányság felügyelete alatt. Egyes településeken önállóan és határszéli kirendeltségekként. A korábbi városi rendőrségek által igénybe vett épületeket, helyiségeket át kellett engedni az állami rendőrség használatába, csakúgy, mint az ingóságokat, fegyvereket, ezért a városok nem kaptak ellenszolgáltatást.

A trianoni diktátumot követően az új, állami rendőrségen a rendőr-főkapitányságok hatósági területe igazodott a Magyar Királyi Honvédség vegyesdandárjainak területeihez, és megegyezett a csendőrkerületek működési területével. A Magyar Királyi Államrendőrség hatósági területe a városokra, míg a Magyar Királyi Csendőrség működési területe a vidéki térségekre, a kistelepülésekre, a települések közötti utakra, a tanyavilágra terjedt ki. Ennek megfelelően a rendőrség megszervezte a budapesti, a debreceni, a miskolci, a kaposvári/pécsi, a szegedi, a székesfehérvári és a szombathelyi rendőrkerületet.

Létszámtrükkök

A trianoni békediktátumban foglaltaknak megfelelő szabályozás szerint az egyenruha- és fegyverviselésre jogosított rendőrállomány létszáma sem haladhatta meg a 35 000 főt. Emellett a fogalmazói és felügyelői karban 1500 fő, az őrségi állományban 10 500 fő teljesíthetett szolgálatot. A detektívek, az orvosok, a számvevőségi és kezelési szak alkalmazottai, a díjnokok, a szolgaszemélyzet azonban nem számítottak bele a létszámba, így az állománytáblák bejegyzéseivel is trükközhettek a rendőri vezetők. A testület tagjai a trianoni diktátum szerint lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselhettek. Minden huszadik közrendőrnek engedélyezett a szerződés géppisztolyt felszerelésként, a határrendészeknél viszont az állomány ötöde kaphatott katonai jellegű lőfegyvert. Tartalékként az állomány 15 százalékának lehetett pótlás céljából tartható felszerelése a raktárkészletben.

A trianoni békediktátum alapján a Magyar Királyi Államrendőrség fegyverzet- és lőszerszükséglete 33 800 hadi pisztoly volt, 1700 géppisztoly, hétmillió töltény és 13 000 kard is tartozott még a fegyverzeti felszereléshez. A trianoni korlátozásokat 1927-ben enyhítették először, amikor a magyar rendőrség kizárólagos használatába került 12 olyan páncélkocsi, amely felszerelhető volt gépfegyverrel is. A korlátozó törvényt a honvédelemről szóló 1939. évi törvény helyezte hatályon kívül, 19 évvel a trianoni szerződés után. Az addig a rendőrségi létszámában rejtegetett katonákat újra regionális honvédségi alakulatokba vezényelték vissza.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.