Nem lehet szubjektív az uniós megítélés

Szubjektívvé válik a jogállamiság értelmezése, ha nem a konkrét jogszabályok alapján vizsgálják – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. Mráz Ágoston Sámuel szerint az idő a türelmesen és kompromisszumkészen tárgyaló politikusoknak dolgozik, amilyen Orbán Viktor is. Az elemző úgy látja, okos döntés volt mandátumot kérni a parlamenttől, mert ezzel a kormány jelezte, a jogállamiság átpolitizálását semmiképpen sem tudja elfogadni Magyarország. Ezért is ragaszkodik a brüsszeli uniós tárgyalások során a miniszterelnök, hogy jól meghatározott mechanizmust dolgozzanak ki a kérdés megítélésére. Hazánk ugyanis kész a kompromisszumra, de csak világosan lefektetett szabályok mentén.

Brüsszel, 2020. július 19. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő brüsszeli újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján a Leopold parkban 2020. július 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: a magyar Országgyűlés elvárása a kormánytól, hogy próbálja meg elérni a lassan két éve folyamatban lévő, még a liberálisok szerint is kudarcba fulladt hetes cikkely szerinti eljárás lezárását.

– Ismert, hogy az Európai Bizottság szeptemberben minden tagállamban a jogállamiság helyzetének értékelésére készül, azaz a mostani eljárások alternatíváját keresi – hívta fel rá a figyelmet az elemző, és kiemelte: alighanem okos stratégia volt a kormány tárgyalási mandátumát a lezáráshoz kötni – még ha az elsőre nem is ment át az állam- és kormányfők egyeztetésén –, mert a pillanat most kedvező, hiszen mindenki tudja, hogy az eddigi eljárások kudarcba fulladtak.

Orbán Viktor kormányfő a sajtótájékoztató után a Leopold parkban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher

Nem lehet mindig kompromisszum

Az elemző kiemelte: a nemzeti parlamentektől kapott tárgyalási mandátum bevett eszköz az EU-ban, a dánok, a hollandok és a németek is alkalmazzák. Azaz a magyar kormányfő által kilátásba helyezett vétó nem EU-ellenes fenyegetés, hanem inkább szokás az EU-ban.

– Az okos tagállamok így jelzik, mi az, amiről nem tudnak kompromisszumot kötni – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Angela Merkel korábban a nyár végéig adott időt arra, hogy lezárják a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat.

– Németország súlya olyan jelentős az EU-n belül, hogy aligha meri bármelyik tagállam megkockáztatni a nyílt konfrontációt Berlinnel. A brüsszeli tárgyalások ezért egyszerre jelentenek szócsatát, médiakampányt, tárgyalástechnikát, kompromisszumkészséget és türelemjátékot – fogalmazott a politológus, aki szerint az idő azoknak kedvez, akik nem akarnak mindent felforgatni a jelenlegi pénzügyi rendszerhez képest, de kompromisszumkészek és türelmesek. – Orbán Viktor éppen eszerint cselekszik – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.

Az Európai Bizottság feladata az uniós megosztottság mérséklése

– Mivel az EU független tagállamok közössége, a tanácsban kell eldőlniük a legfontosabb stratégiai kérdéseknek; ha itt nincs egyetértés, az az unió diszfunkcionális működését eredményezi – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szerinte az Európai Bizottság által hamarosan kiadandó jogállamisági jelentésre vonatkozó terv ismételt politikai kísérlet a tagállamok szuverenitásának megnyirbálására, ami az európai közösség válságának mélyülését eredményezheti. – Az EU fölhevült politikai légkörében kibontakozott pszeudo-jogállamisági polémia a történeti, jogkulturális sokszínűséget tagadja, és ez hosszabb távon a közösség meggyengülését, sőt felbomlását is eredményezheti – vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak az a feladata, hogy az unióban mérsékelje a megosztottságot és segítsen visszatérni a józan alapszerződés-szerű működéshez.