Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat a Parlamentben

Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át a Parlament kupolacsarnokában. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős eredményt, sok évtizedes pályafutást, megérdemelt sikert lehet méltatni, amelyen „megáll a világ szeme”.

Budapest, 2020. augusztus 19. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan adták át. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Rendhagyó módon, a járványhelyzet miatt, idén augusztus 19-én adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az ünnepi eseményen Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli EU-csúcs miatt nem tudott megjelenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át.

Áder János ünnepi beszédében kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.

Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én került sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén.

„Az elmúlt hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk.

Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” – jegyezte meg.

Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848–49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes – ma már talán csak a történészek számára észrevehető – munkája” – mondta a köztársasági elnök.

Kifejtette, 1848–49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.

1848–49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, „megállhat a világ szeme”. És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat – fűzte hozzá Áder János.

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait – emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848–49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.

Áder János szavai szerint

1848–49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt.

„Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt, demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált” – fűzte hozzá.

Nagy történelmi fordulatból egy emberöltő alatt legtöbbször csak egy, ha akad, de dolgozni, a ránk szabott munkát elvégezni, világra szólót alkotni, a saját talentumokból a közös perselybe dobni békeidőben sem kisebb kihívás – emelte ki az államfő, aki szerint

ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős eredményt, sok évtizedes pályafutást, megérdemelt sikert lehet méltatni, amelyen „megáll a világ szeme”.

A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak – méltatta a díjazottakat Áder János.

Kossuth-díjat vehetett át:

Ács Margit József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Berczelly István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja; Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója; Erdélyi Tibor Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja; Halmy Miklós Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész; Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója; Kepenyes Pál ötvös- és szobrászművész; Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Kolonits Klára Liszt Ferenc-díjas operaénekes; Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező; Lovas Ilona Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja; Sárközi Mátyás József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő; Skardelli György építész; Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész; Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész; Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész; Várjon Dénes Liszt Ferenc-díjas zongoraművész.

A Kossuth-díjat megosztva kapják a Kaláka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként: Becze Gábor Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész; Radványi Balázs Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző.

Széchenyi-díjat vehetett át:

Berlász Melinda Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa; Bitter István Batthyány-Strattmann László-díjas pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa; Borhy László Rezső régész, ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Ókori Régészeti Tanszékének egyetemi tanára; Buday László orvos-biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani, Molekuláris Bioló­giai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára; Csiba László Mihály Batthyány-Strattmann László-díjas neu­rológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Általános Orvostudományi Kara Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára; Iglói Ferenc, a fizikai tudomány doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára; Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára; Pálfy Péter Pál matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora; Simonyi Sándor gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ipari professzora, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára; Szőnyi Tamás matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézete Számítógép-tudományi Tanszékének egyetemi tanára.

Magyarország számára kivételesen értékes, a hazai épületszerkezetek színvonalának emeléséhez jelentős mértékben hozzájáruló munkásságuk, az építészeti alkotások esztétikai értéke és a magas műszaki minőség közötti harmónia megteremtésén alapuló, számos emblematikus műemlék épület rekonstrukcióját is magába foglaló szakmai tevékenységük elismeréseként a Széchenyi-díjat megosztva kapta: Horváth Sándor építészmérnök és Pataky Rita építészmérnök.

A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehetett át:

Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere; Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum egykori főigazgatója, a Hitel című folyóirat alapító főszerkesztője; Reiner Erich Haseloff, a németországi Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke.

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehetett át:

Bács Tamás egyiptológus; Fekete Károly Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Debreceni Egyetem professor emeritusa; Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője; Gáspár Zsolt Széchenyi-díjas építőmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa; Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész; Kun Miklós Széchenyi-díjas történész, professor eme­ritus; Szabó Gábor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára, volt rektora; Takaró András, a Kiskunlacházi Református Egyházközség lelkipásztora, a Dél-pesti Református Egyházmegye esperese, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, a Szent György Lovagrend nagypriorja; Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke, Székesfehérvár volt polgármestere; Wolfgang Brandstet­ter, az Osztrák Alkotmánybíróság alkotmánybírája, az Osztrák Köztársaság korábbi alkancellárja, volt szövetségi igazságügyi minisztere, egyetemi professzor; Kónya István Kúria-elnökhelyettes; Liszkay Gábor, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítója; Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke.