Rendhagyó módon, a járványhelyzet miatt, idén augusztus 19-én adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az ünnepi eseményen Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli EU-csúcs miatt nem tudott megjelenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át.
Áder János ünnepi beszédében kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.
Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én került sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén.
„Az elmúlt hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk.
Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.
„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848–49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes – ma már talán csak a történészek számára észrevehető – munkája” – mondta a köztársasági elnök.
Kifejtette, 1848–49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.
1848–49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, „megállhat a világ szeme”. És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat – fűzte hozzá Áder János.