A baloldal a magyarság múltját csak bűnök láncolataként tudja értelmezni

„Az Alapjogokért Központ Igazság, erő, felemelkedés – együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét címet viselő kampányának baloldali kritikusai valójában magyarságuk megélésével viaskodnak” – fogalmazott Szánthó Miklós Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában a központ új szemléletformáló kampányát ért kritikákkal kapcsolatban. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető az adásban beszélgettek a Színművészeti Egyetem körül kialakult tiltakozáshullámról is.

Az Alapjogokért Központ Igazság, erő, felemelkedés – együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét címet viselő kampányának kisfilmjét immár több százezren látták, ezért a balliberálisok elhallgattatni már nem tudták, így inkább annak félremagyarázását választották – fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós szerint a kritikák minden, a baloldalról fennálló sztereotípiát megerősítettek. Úgy próbálták ugyanis beállítani a kampányt – egy újsághirdetésből kiindulva, mely első világháborús magyar katonákat ábrázol –, mint militáns, gyűlölet- és félelemkeltő, agresszív, klerikálfasiszta háborús uszítást.

Ehhez képest az Alapjogokért Központ kampánya valójában a múlt meghaladásáról, a sérelmeken való felülemelkedésről, és a magyarság és a környező népek összefogásának szükségességéről szól. Arról, hogy a magyarságnak a velünk élő népekkel szövetségben kell újra naggyá tenni a Kárpát-medencét. Tehát pontosan annak ellentétéről, mint amit a balliberális megmondóemberek állítanak. Szánthó szerint, mivel a balliberális holdudvar angolkisasszonyok teadélutánjaként láttatja a politikát, nincs mit csodálkozni azon, hogyha meglátnak egy katonát, akkor azt csak háborús uszításként tudják értelmezni.

Kovács István szerint, mivel a kisfilm világszínvonalú munka, és hazánk talán legjobb filmes szakemberei dolgoztak rajta, ezért a balliberálisok annak minőségébe nem tudtak belekötni. Az alkotómunka során ráadásul a készítők ügyeltek arra, hogy olyan történelmi eseményeket válasszanak ki, melyek értelmezésének tekintetében konszenzus van. Ilyen okoknál fogva nem került a filmbe például a Horthy-korszak, mert a két világháború közti időszak értékelése jelentősen megosztja a magyar társadalmat. Ezért is megmosolyogtatók a kritikák, melyekből világosan látszik, hogy a negatív véleményeket megfogalmazók jelentős része valószínűleg nem is látta a filmet. Ha valami ugyanis nincs ebben a filmben, az éppen a háborús uszítás.

Az Alapjogokért igazgatója a méltatlan kritikák ellenére úgy fogalmazott, hogy örül annak, hogy a film vitákat generál. Szánthó Miklós véleménye szerint a filmet félremagyarázók valójában saját magukkal küzdenek: magyarságuk megélésével viaskodnak. A balliberális oldal a magyarság múltját továbbra is csak és kizárólag bűnök láncolataként tudja értelmezni. Ez a mentalitás elvi összhangban van a Nyugaton kialakult, a múltjukat végképp eltörölni kívánó mozgalmakkal.

Kovács István arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a liberális holdudvar az Alapjogokért Központot nácizza, azzal kapcsolatban mélyen hallgat, hogy a baloldal pártjai egy emberként álltak be a szerencsi időközi választáson induló antiszemita jobbikos politikus mögé. Ezért minden erkölcsi alapjukat elvesztették az ilyen típusú kritikák megfogalmazására.

A Bolond lyukból című szekcióban Vicky Osterweil, a Black Lives Matter egyik aktivistájának kijelentéséről volt szó: az írónő a Black Lives Matter (BLM) mozgalom anarchista lázadását, a fosztogatásokat a „legigazságosabb fehér felsőbbrendűség-ellenes taktikának” minősítette. A mozgalom legitimitásáról pedig könyvet is írt. Kovács István szerint a BLM mozgalom erkölcsi alapját próbálják az ilyen művek igazolni, amelyre különösen nagy hangsúlyt fektetnek a közelgő elnökválasztás előtt, ugyanakkor az amerikai társadalom többsége láthatóan egyre inkább szembefordul a szervezettel.

Szánthó Miklós szerint a tulajdonellenes és szélsőséges BLM mozgalom a saját fekete közösségére sincs tekintettel, hisz több fekete boltost is kifosztottak és meglincseltek. Jól mutatja mindez, hogy a baloldal a hatalomhoz való hozzáférése érdekében az antiszemitizmust, a lopást, a fosztogatást is legitimnek tartja, miközben toleránsnak és a szabadság védelmezőjének állítja be magát. Kovács István szerint ez maga a jakobinus diktatúra: egy szakralitás nélküli új vallási kisebbség és élcsapat akarja megtéríteni újfent a világot.

Az Ellenkérelem rovatban az Alapjogokért vezetői a Színművészeti Egyetem körüli áldatlan állapotokról beszélgettek. Kovács István szerint a „diáklázadás” semmi többről nem szól, mint önmagáról a lázadásról. A szakszervezetesdit játszó SZFE-vezetés egy privilegizált baráti és üzleti kör előjogait védi, melyek ellentétesek a fejlesztéseket és modern oktatás megteremtését célzó kuratóriummal szemben. Szánthó Miklós úgy fogalmazott, hogy ez az a kör, mely korábban folyamatosan azt kommunikálta, hogy az állam rossz gazda, most éppen az ellen tiltakozik, hogy az állam visszavonul a felsőoktatásból.

A struktúraváltás az egyetemek többségében már végbement, mégsem robbant ki egy intézményben sem komoly tiltakozás. Arról van tehát szó, hogy a liberális elit saját hitbizományának tart különböző intézményeket, a baloldali pártok pedig saját politikai céljaik érdekében használják fel a tiltakozást, így próbálva civilnek induló kezdeményezésekből politikai bázist gründolni.

Az igazság órája, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsora minden kedden délután háromtól négyig szól a rádióban. Ismétlés szerda reggel három és négy között.

A legutóbbi adást ITT hallgathatják meg.

https://www.mixcloud.com/karcfm/az-igazság-órája-2020-09-08-1500-1600-1/