Bezáratná KGBélát a vádhatóság

Kémkedésért és költségvetési csalásért letöltendő szabadságvesztést kért az ügyésznő Kovács Bélára.

Szinte teljesen megőszült a két éve tartó per alatt Kovács Béla, a volt pártjában csak KGBélaként emlegetett egykori jobbikos EP-képviselő, akit az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és az unió kárára elkövetett költségvetési csalással vádolnak. Az idő feltűnő jelén túl azonban összefogottnak tűnt a szerdai tárgyaláson, és rendkívül fegyelmezettnek. Még lapunk munkatársa felszólítását is szó nélkül fogadta, azonnal megigazította a helytelenül viselt arcmaszkját.

A vádlottak padján Kovács Béla, akit csak KGBélaként emlegettek a Jobbikban Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István

Kovács pere eljutott a végkifejlethez, megkezdődtek a perbeszédek, és terv szerint a jövő héten elsőfokú ítélet születik a Budapest Környéki Törvényszéken.

Szerdán az expolitikus, ma már üzletember volt asszisztensének megbüntetésével fejeződött be a bizonyítási eljárás. Holdampf Gusztáv bíró még szerette volna meghallgatni a költségvetési csalásrészben tanúként Gajdos Attilát, aki tavaly júliusig Kovács brüsszeli asszisztense volt, ám a férfi harmadszori idézésre sem jelent meg. Mint azt a bíró elmondta, az első idézésre azt válaszolta, hogy kérje a bíróság az EP-től a titoktartási kötelezettsége alóli felmentését, amit meg is kapott. Ennek ellenére soha többé nem reagált a bíróság idézéseire, így a bíró 200 ezer forint rendbírságot szabott ki rá, amit elzárásra változtat, ha azt nem fizeti ki Gajdos. Kovács Béla lapunknak nem tudta megmondani, hogy miért nem jött el a volt beosztottja, és hogy egyáltalán mit keres még Brüsszelben.

A közjáték után egyórás szünetet rendelt el Holdampf bíró, mivel az ügy negyedrendű vádlottjának ügyvédje elfelejtkezett arról, hogy tárgyalás van, s bár késve, de várható a megérkezése.

Emlékezetes, hogy az egész ügy egy (több?) külföldi titkosszolgálat jelzésére kezdődött még 2014-ben. A magyar társszolgálatok arról kaptak információt, hogy Kovács Béla orosz katonai hírszerzőkkel (GRU) tart rendszeres kapcsolatot. A nyomozás során azonban nem erről, hanem a KGB-ről tett tanúvallomást Kovács nevelőapja. Ő 2016-ban meghalt, így vallomását a bíró olvasta fel a perben. Így tudhattuk meg azt – amiről egyébként KGBéla beszélt e sorok írójának –, hogy Kovács a Szovjetunióban kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd egy nap leningrádi tartózkodás után szóltak neki, hogy Moszkvában folytathatja. A nevelőapa szerint fia későbbi felesége ezekben az időkben kapcsolatban volt az akkor még a KGB alkalmazásában hírszerzőként dolgozó Vlagyimir Putyinnal. Kovács azt mondta erre a tudósítónak: „Nem hiszem, hogy Szvetlana személyesen ismerné Vologyát, mert akkor nem járnék kihallgatásokra.”

A kémkedéssel kapcsolatos kényes – titkos – részeket a bíróság zárt ajtók mögött tárgyalta, így nem tudhatjuk, a néhai nevelőapa szavain túl milyen bizonyítékai vannak még a vádhatóságnak.

(Két vádbeszéd volt, s zárt ajtók mögött nyilvánvalóan a kémkedésről volt szó.)

Mindenesetre nyilvános vádbeszédében az eljáró ügyésznő fenntartotta a vádat, így azt is, hogy Kovács Béla az orosz katonai hírszerzés budapesti rezidenseinek adott át adatokat az EU-t, illetve Magyarországot érintő bizalmas politikai kérdésekről, valamint egyebek mellett olyan energetikai adatokról, amelyeket a közvélemény ma sem ismerhet meg. Mindezt azért, hogy az oroszok számára kedvezően befolyásolja az Európai Unió politikáját. Az unió kárára elkövetett költségvetési csalás pedig akkor is megtörtént a vádhatóság szerint, ha Kovács időközben megtérítette a kárt.

Az ügyésznő mindkét vádpontban a bűnösség kimondását és halmazati büntetésül letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte.

Pénteken a védelem mondja el a perbeszédét, majd KGBéla az utolsó szó jogán beszél.