Rétvári: Álhír, hogy a tesztek többsége fizetős lenne

Napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés őszi ülésszaka. A Demokratikus Koalíció a tesztelést helyezte fókuszba, míg Gurmai Zita (MSZP) háborús úszításról beszélt az Alapjogokért Központ szemléletformáló kampánya kapcsán. Szócsaták a T. Házban.

Budapest, 2020. május 11. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy az unió által nyújtott támogatások kapcsán az ellenzék azért hangoskodik, mert hibát követtek el: bíztak Brüsszelben, hogy majd megregulázza Magyarországot, „ám az cserben hagyta önöket” – mondta Schanda. Hozzátette: az ellenzék akkor lenne elégedett, ha Magyarország kevesebb pénzt kapott volna az EU-tól, és arról is Brüsszel döntött volna, hogy azt miként használhatja fel. – Önök a baloldalon egy gyenge és gyáva Magyarországot akarnak – mondta az államtitkár.

Ingyenes a tesztelés

Sebián-Petrovszki László (DK) napirend előtti felszólalásában kijelentette: az egészségügyi törvény szerint járvány idején az egészségügyi szűréseket ingyen kell biztosítani. Hozzátette: Nyugaton mást sem tesznek mint tesztelnek és tesztelnek, ráadásul ingyen, valamint a teszthez való hozzájutás is egyszerűbb, mint Magyarországon. A DK-s képviselő szerint idehaza rengeteget kell várni az ingyenes tesztre, ezért sokan elmennek magánszolgáltatáshoz. – Mindezért azt mondja a DK, hogy népszavazással kell kikényszeríteni a kormánytól az ingyenes tesztet, minden magyar állampolgárnak, minden esetben – húzta alá Sebián-Petrovszki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában arra emlékeztetett: amikor arról kellett szavazni, hogy a ház elfogadja-e a koronavírus törvényt, hogy hatékonyan és gyorsan lehessen védekezni a járvánnyal szemben, a DK-s képviselők nemmel szavaztak. – De annak idején önök igennel szavaztak a vizitdíjra – emlékeztetett Rétvári, aki felhívta a figyelmet arra, a WHO-nak van arról kimutatása, hogy milyen széles körben tesztelnek a világ országaiban. Eszerint Magyarország az európai átlag fölött helyezkedik el, több nyugati országot is lehagyva. Hozzátette: ez azért lehet így, mert Magyarország az egészségügyi világszervezet ajánlása szerint jár el. A WHO is azon az állásponton van, hogy hazánkban elég koronavírustesztet végeznek el, hatékony a szűrés. – Az is álhír, hogy a tesztek többsége fizetős lenne – emelte ki Rétvári. – Ne keltsék azt a látszatot, mintha máshol eltérő tesztelési gyakorlat lenne, az országok elsöprő többségében ugyanazok a feltételei az ingyenes tesztelésnek – tette hozzá az államtitkár.

Fegyverrel a hazáért

Gurmai Zita (MSZP) az Alapjogokért Központ kampányát kifogásolta, amelynek egyébként célja a szemléletformálás. (Mint honlapjukon írják: „Célunk, hogy felhívjuk mindenki figyelmét: bár el akarták tiporni Magyarországot, nem sikerült. Mi itt vagyunk, élünk, dolgozunk: mi maradunk”.) Gurmai szerint az egyik plakát, amely első világháborús, csatába rohanó katonákat ábrázol „háborús uszítás”. – Mit üzen a kormány a fegyverrel rohamozó katonákkal? – tette fel a kérdést Gurmai, mivel szerinte a kabinet finanszírozza az Alapjogokért Központot, így annak kampányát is. Azzal kapcsolatban is kérdést intézett a kormányfőhöz, hogy a plakátkampányban éppúgy, mint a Magyar Nemzetben megjelent cikkében az szerepel: „Készüljetek!”. – Mit jelent ez? – kérdezte a képviselő. – Nincs az a pénz, ami megvédené önt, ha fegyverrel tragédiába sodorja az országot – mondta Gurmai.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: ha Gurmai elhatárolódik a háborús retorikától, akkor jobb, ha nem énekli többet az internacionálét. – Büszkék vagyunk a múltunkra – emelte ki Rétvári, majd számos példát felsorolt Szent László királytól az 1956-os hősökig. – Büszkék vagyunk azokra a katonákra, akik a hazájukat védték. Ha ezek az emberek nem védik a hazát, ma nem lennénk itt, nem lenne Magyarország – emlékeztetett az államtitkár.

Egymillió munkavállaló kilátásai javultak

Vejkei Imre (KDNP) emlékeztetett, hogy sikeresen megvívtuk a koronavírus elleni első csatát, azonban a második hullám újabb kihívásokkal szembesíti az országot, többek között számos gazdasági természetű kihívást intéz felénk. A képviselő szerint ezekre a kihívásokra felkészült az ország. A kormány korábbi intézkedéseit is megemlítette, mint például a bértámogatást, amellyel 280 ezer munkavállalón segített a kabinet. Vejkei kiemelte, hogy az összkép jelenleg kedvező: míg a járvány kezdetén 4,45 millió magyar dolgozott, addig augusztusban már 4,5 millió embernek volt munkahelye. – Egymillió munkavállaló kilátásait javították az intézkedések – összegzett Vejkei, aki arra kérte a baloldalt, hogy ha már nem segítik, legalább ne akadályozzák a vírus elleni védekezést.

Vejkei Imre (KDNP) felszólalása a T. Házban

Schanda Tamás államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a baloldal hiteltelen, amikor a munkahelyek megvédéséről beszélnek.

– Újabb és újabb terheket tettek az emberek vállára, amikor segíteni kellett volna őket – idézte fel, hozzátéve, hogy eközben külföldi hitelekkel adósították el az országot. – Százezrek tengődtek segélyen, munkahelyek szűntek meg. Akik dolgoztak, azokat agyonadóztatták – mondta a korábbi, baloldali kormányok kapcsán. Schanda szerint a kabinet most nagyobb tapasztalattal és egy nemzeti konzultáció eredményével vág neki a járvány elleni védekezésnek. – Magyarországnak működnie kell – ismételte el a stratégiát.

Kilakoltatási moratórium

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában elmondta, „katasztrofális gazdasági válságidőszak” elébe néz az ország, ezért azt szorgalmazza, hogy olyan kilakoltatási moratóriumot rendeljenek el, amely a járványügyi válsághelyzet végéig szól.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, már tavasszal felfüggesztették a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A lakossági ügyfelek 65 százaléka, a vállalati ügyfelek négyötöde élt ezzel a lehetőséggel, ez több mint 2000 milliárd forintot jelent – részletezte.

Kitért arra, hogy már tavasszal felfüggesztették a kilakoltatásokat, lefoglalásokat, adóvégrehajtásokat. Most meghosszabbodik a hitelmoratórium a gyermekes családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak esetében – közölte, hozzátéve, a vállalkozások akkor kapják meg a hosszabbítást, ha bevételük legalább 25 százalékkal csökkent a járvány miatt.

Háborús körülmények

Halász János (Fidesz) úgy látja, hogy a koronavírus-járvány első hulláma elleni sikeres védekezés titka a gyorsaság volt. Tavasszal olyan terhelést kapott Magyarország, amely csak háborús körülmények között fordul elő, Magyarország összefogott és sikeresen védekezett – hangoztatta. Szerinte a második hullámra felkészült az ország, „védőeszközökkel állig felfegyverkezve állunk szemben a vírussal”. A nemzeti konzultáció kapcsán elmondta, a kérdőívet kitöltők véleménye egyértelmű: nem hagyhatjuk, hogy a vírus újra megbénítsa az országot, a gazdaságot, az iskolákat, a mindennapi életet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a nemzeti konzultáció eredménye alapján ott kell korlátozásokat bevezetni, ahol a vírus felbukkan. A hétfői adatokat ismertetve közölte, rendkívüli szünetet az összes óvoda 0,67 százalékában, az összes iskola 0,19 százalékában rendeltek el. Az ország iskoláinak bő 5 százalékában van olyan osztály, ahol digitális munkarend van, míg az iskolák 0,29 százalékában van teljes intézményre kiterjedő digitális oktatás – részletezte. Elmondta azt is, míg tavasszal az első hullámnak úgy vágott neki az ország, hogy 1,6 millió maszkja volt, most több mint 100 millió maszkja van. Tavasszal 20 millió pár kesztyű volt, most 95 millió pár van; az első hullámkor 2560 lélegeztetőgép volt, most jóval több mint 10 ezer van – tette hozzá. Beszámolt arról is, jelenleg 10 ezer ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére a kórházakban, ezt ha kell, 20-30 ezerre tudják bővíteni.

Az Országgyűlésben a felszólalásokat követően több nemzetközi szerződés kihirdetésére vonatkozó indítványt tárgyalnak, az utolsó napirendi pontban pedig az egyes vagyonkezelő alapítványokról és azok vagyonjuttatásáról szóló kormányzati javaslatról tartanak vitát.