A genderlobbi célja, hogy a devianciát normává tegyék

„Ez vita nem arról szól, hogy elfogadjuk-e az homoszexualitást, hanem hogy helyes-e összekeverni a tipikust az atipikussal, az általánost a kivételessel, a normálisat a deviánssal, a követendőt a nem követendővel” – fogalmazott Szánthó Miklós Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában azzal kapcsolatban, hogy a genderlobbi homoszexuális mesekönyvvel érzékenyítené a gyerekeket. Az Alapjogokért Központ igazgatója, valamint Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója és Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető az adásban még az Európai Bizottság által kiadott jogállamisági jelentésről beszélgetett, mely újfent elítélte Magyarországot.

Kovács István úgy fogalmazott, hogy aki a gyerekeinket agymosásnak veti alá, az ellen minden eszközzel fel kell lépni, ahogy azok ellen a „toleráns” aktivisták ellen is, akik a homoszexuális mesekönyv terjesztése ellen fellépő Schittl Esztert halálosan megfenyegették. Az Alapjogokért stratégiai igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a liberálisok saját népeik kihalását készítik elő, addig olyan bevándorlókat importálnak országaikba, akiknek származási helyén ezen ideológiák terjesztőit halálbüntetéssel és börtönnel büntetik.

A műsorban szó volt még az Európai Bizottság legújabb jogállamisági jelentéséről is, mely újfent elmarasztalta Magyarországot. Kovács István emlékeztetett, hogy az európai szemesztert a tagországok költségvetési főszámainak ellenőrzésére hozták létre a világgazdasági válság után, ehhez képest most azt láthatjuk, hogy a tagállamok jogállamisági „problémái” kerültek a figyelem középpontjába. Kovács szerint azért, mert egyszerűbb ezekkel az álproblémákkal foglalkozni, mint a déli tagállamok költségvetéseinek fenntarthatatlanságával.

A jelentés készítői szinte csak és kizárólag a nyílt társadalomhoz köthető intézetek véleményét kérték ki. Önkényesen válogattak ki szempontokat, azonban ennek ellenére sem sikerült még a saját szabályaiknak sem megfelelni. Az Alapjogokért stratégiai igazgatója szerint amíg nem ad az Unió egységes definíciót arra, hogy mit is nevezünk jogállamiságnak, addig a tagállamok eltérő szabályozásai folyamatosan a kettős mércére adnak majd okot. Erre jó példa a Bizottság jelentésében, hogy a koronavírus elleni törvény csak Magyarország esetében sértette a jogállamot – a jelentés szerint –, a többi tagországban, ahol gyakorlatilag miniszterek gyakorolták a rendeleti kormányzást – több helyen alkotmánysértő módon – ez fel sem merült.

Szánthó Miklós emlékeztetett, hogy a jogállamiságnak azért sincs egységes meghatározása, mert a fogalomnak Európa szerte is eltérő a jogfejlődése az angolszász, a frankofón és a német területeken. Az Európai Bizottság ezt a „sokszínűséget”, a fogalom valójában definiálatlan mivoltát használja fel arra, hogy saját liberális felfogását erőltesse rá egyes tagállamokra, melynek végső célja az Európai Egyesült Államok megvalósítása. Nem lehet véletlen tehát, hogy a Bizottság a szuverenitás alapjait adó igazságszolgáltatás, büntetőjog és a média témakörét bírálja, melyek tagállami hatáskörök.

Szánthó Miklós szerint mindezen folyamatoknak a másik ága, hogy Magyarországon a jobboldal a társadalom több alrétegében is megtörte a posztkommunisták korábbi egyeduralmát, melyet a demokrácia és a jogállam sérüléseként láttatnak Nyugat-Európa felé ezen baloldali erők.

Kovács István úgy kommentálta Vera Jourová kijelentését, melyben Magyarországot „beteg demokráciának” nevezi, hogy egy biztos ilyet nem mondhat, mivel a Bizottság nem politikai testület. A Bizottságnak legalább a „szakmaiság” és függetlenség látszatára ügyelnie kellene. Az pedig, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament német alelnöke Lengyelország kiéheztetésével fenyegetőzött, egészen aggályos morális kérdéseket vet fel.

Az október 6-ai adást IDE kattintva hallgathatják meg!