Az unió is nagyra becsüli a magyar ügyészség munkáját

Az Országgyűlésnek írásban benyújtott éves beszámolóval egy időben videóüzenetben szólt kollégáihoz a legfőbb ügyész.

Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva ért el elismerésre méltó eredményeket 2019-ben – hangsúlyozta Polt Péter legfőbb ügyész a kollégáinak készült videóüzenetében. Idén rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – fordult a kollégákhoz a legfőbb ügyész.

A legfőbb ügyész videóüzenetben szólt a szervezet 2019-ben végzett munkájáról, a nemzetközi elismertségről
Fotó: Éberling András

A legfőbb ügyész kiemelte, a 2019-es volt az első teljes év, amikor a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvényt alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a hagyományos vádemeléstől elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új büntetőeljárási törvény legfőbb célkitűzései közé tartoztak. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak.

Polt Péter legfontosabb szervezeti változásként 2019. február 1-jével kezdődően az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába rendeződését említette.

A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, egyben a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent.

Bár a regisztrált összbűncselekmény-szám a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, ennek ellenére jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre. Ugyanakkor tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma.

Az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, hiszen

a vádemelések 73,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket.

Az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta. A legfőbb ügyész külön kiemelte a büntetővégzések számának jelentős emelkedését, amellyel ugyancsak csökkentettük a bíróságok leterheltségét.

A beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek

tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, továbbá 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Az előkészítő ülésen – a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően – a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékának esetében már első fokon jogerős marasztaló ítélet született.

Esetenként továbbra is érzékelhető volt, hogy

az ítélkezési gyakorlat enyhe,

ezért az ügyészek súlyosbításra irányuló fellebbezéssel igyekeztek a törvényi követelményeknek érvényt szerezni. Ezeknek a fellebbezéseknek az eredményessége 2019-ben 53,6 százalékra nőtt.

Az ügyészség 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke.

Polt Péter a legfőbb ügyészt megillető egyes jogosítványok gyakorlása köréből a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatokra is kiért. Erre tavaly 18 esetben került sor – köztük az úgynevezett Hableány ügyben –, és a Kúria a legtöbb esetben (13) osztotta az érveiket.

A közérdekvédelmi szakterület esetében a legfőbb ügyész kiemelte, hogy 2019-ben az ügyészség – a fogyasztói érdekek védelmében – legtöbbször az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozásokkal szemben élt perindítással, de utazásszervezési, használtautó-kereskedelmi, ingatlanértékesítési tevékenységet végző céggel, továbbá légitársasággal szemben is hasonlóan lépett fel.

Az ügyészség törvényességi kontrollt gyakorolt a szabálysértési és a közigazgatási hatóságok határozatai felett, továbbá gyermekvédelmi intézményekben és lakásotthonokban is folytatott vizsgálatot. Az ügyész a gyermekek veszélyeztetettsége, valamint a hozzátartozók közötti erőszak veszélye miatti feladatait is maradéktalanul teljesítette.

Az elmúlt évben gyarapodtak a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti feladatok, emelkedett az ügyészekhez érkezett panaszok, kérelmek, bejelentések, továbbá az ügyészi vizsgálatok száma.

A legfőbb ügyész a nemzetközi tevékenység kapcsán kitért arra, hogy az ügyészség tavaly is kiemelt figyelmet fordított a szomszédos országokkal és az európai uniós tagállamokkal való kapcsolatok további fejlesztésére.

Polt Péter külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, melynek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly három igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között az uniós átlagot (39 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat.

Az Eurojustnak, a hágai Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének magyar nemzeti szekciója tavaly – a tagállami arányokat meghaladóan – összesen 386 ügyben járt el, amelyek közül 250 hazai, 136 külföldi kezdeményezésű ügy.

A legfőbb ügyész kijelentette: számunkra fontos tény, miszerint a munkánkra tényleges rálátással bíró két uniós szervezet nagyra értékeli és eredményesnek minősíti a magyar ügyészség bűnözés elleni küzdelmét.