Zömmel a 4-es metró miatt bünteti az országot az unió

A legutóbbi OLAF-jelentésből citált bírságokat zömmel a 4-es metró gyanús ügyletei miatt szabták ki hazánkra.

2020. 09. 11. 14:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ellenzéki sajtó katasztrofális korrupciós mutatóról ír az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentésére hivatkozva. Csakhogy a jelentés szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (39 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között – közölte pénteken a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtófőosztálya. A közleményben hangsúlyozzák: az uniós hivatal magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, és egyre többször olyan ügyben tesznek igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.

Demszky Gábor volt főpolgármester a 4-es metró építésén 2010-ben
Fotó: MTI

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az uniós hivatal igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

A Legfőbb Ügyészség kiemeli, hogy 2019-ben az OLAF összesen három igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Ezeket az ajánlásokat már folyamatban lévő nyomozásban értékelte a hatóság.

Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat, 2018-ban négy, míg 2019-ben három.

Emlékeztetőül: január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälät. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki.

Ville Itälä a találkozót követően nyilvánosan is hangoztatta, hogy elégedett annak eredményeivel.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.

Az OLAF-jelentésről beszámoló Euronews azonban azt emelte ki, hogy az elmúlt négy évben Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Európai Csalás Elleni Hivatal. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több mint tízszerese az uniós átlagnak – írja a cikk szerzője, azonban nem teszi hozzá, hogy a pénzügyi büntetések zöme a 4-es metróberuházáshoz kapcsolódnak.

Reagált a Fidesz–KDNP EP-képviselői csoportja is az OLAF éves jelentésére. Ebben kiemelték: Magyarország történetének legsúlyosabb korrupciós botrányát, a 4-es metró beruházásának ügyét számos más 2010 előtti visszaélés mellett a jelentésben említett időszakban tárta fel az OLAF.

A jelentésben a Magyarország esetében szereplő 3,93 százalékos pénzügyi korrekciós arányszám is a 4-es metró beruházás és más, 2010 előtti, de csak az elmúlt években feltárt súlyos korrupciós ügyek miatt szerepel. A korrupciós ügyért egyértelműen és kizárólag a szocialista–liberális kormányt és a fővárosi vezetést terheli a felelősség – írták.

A Magyar Nemzet májusban megírta: a Miniszterelnökség a Demszky-féle főváros leggyanúsabb beruházása, a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen az OLAF jelentése alapján. A hivatal szerint az ügyben többszörösen felmerült az unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számviteli rend megsértésé­nek, valamint a köz- és magánokirat meghamisításának gyanúja. Ezek egy része nem igazolódott be, ám a leválasztott Siemens-féle szerződések ügyé­ben a német hatóságoknak lehetnek újabb bizonyítékai. Mindezt annak kapcsán közöltük, hogy kétéves nyomozás után a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette az OLAF-jelentésre indult nyomozás egy részét. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Siemens-szerződések ügyét különválasztotta az alapügytől, és felfüggesztették az eljárást a német válasz megérkezéséig.

A 4-es metróhoz kapcsolódik, hogy az M2-es és M4-es vonalon közlekedő Alstom-metrószerelvények szállítására kiírt közbeszerzési pályázat befolyásolása miatt indult büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a vádlottakat vesztegetés bűntettével vádolja. Köztük Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasát, T. Károlyt, W. Vilmotsot, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatóját, Shahbaz Z. amerikai állampolgárt, az osztrák Kyrill L.-t és Terner Gézát. A vádhatóság szerint a francia Alstom cég vezető tisztségviselője a BKV M2-es és M4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésére az ­MSZP–­SZDSZ-es kormány idején, 2005. júniusban kiírt közbeszerzési eljárásban milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg az eredményt befolyásolni képes ismeretlen embert vagy embereket.

Mindezzel szemben Medgyessy Pétert, az MSZP volt miniszterelnökét is említi a 4-es metró gyanús ügyleteit taglaló OLAF-jelentés, Medgyessy ellen azonban nem indult büntetőeljárás, az OLAF által terhére rótt cselekmények lobbizásnak minősültek.

Már az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a baloldal „kamuvideóját” európai uniós forrásokkal való visszaélés miatt – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombati sajtótájékoztatóján. A politikus közölte: a botrányos videó azért keltette fel a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) érdeklődését, mert a gyanú szerint a baloldal uniós pénzekkel is visszaélt az anyag készítése során. A videó egyik készítője – aki a Népszabadság volt újságírója – ugyanis uniós pénzből fizetett alkalmazott: az MSZP és Ujhelyi István európai parlamenti asszisztense – mutatott rá Hollik István.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.