4-es metró: folytatódik a büntetőeljárás

A Siemens-szerződésekkel kapcsolatos nyomozás tovább folytatódik, amint a német hatóságoktól megérkeznek a jogsegély keretében kért bizonyítékok.

2019. 05. 03. 11:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 4-es metróberuházás Siemens-szerződéseivel kapcsolatos nyomozás tovább folytatódik, amint a német hatóságoktól megérkeznek a jogsegély keretében kért bizonyítékok – erősítették meg az ügyben illetékes rendőrségi forrásaink. A PestiSrácok írta meg elsőként, hogy kétéves nyomozás után a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette az OLAF-jelentésre indult nyomozás egy részét. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Siemens-szerződések ügyét különválasztotta az alapügytől, és két hete felfüggesztették az eljárást a német válasz megérkezéséig.

A Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján. A hivatal szerint az ügyben többszörösen felmerült az unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számviteli rend megsértésé­nek, valamint a köz- és magánokirat meghamisításának gyanúja. Ezek egy része nem igazolódott be, ám a leválasztott Siemens-féle szerződések ügyé­ben a német hatóságoknak lehetnek újabb bizonyítékai.

A Siemens a 4-es metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki 31,7 milliárd forintért, az OLAF szerint azonban a társaság bennfentes információkhoz jutott, s ez segítette a tender megnyerését. Elsőként az Euró­pai Beruházási Bank tett feljelentést ebben az ügyrészben, amelyből az is kiderül, hogy a Siemens AG a Media Magnet Kft.-n keresztül 331,2 millió forintot oszthatott szét ösztönzésként a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között.

Horváth Éva, aki Hagyó Miklós 2006–2009 közötti MSZP-s főpolgármester-helyettes sajtófőnöke volt, a Hagyó-per hatodrendű – végül felmentett – vádlottjaként nyomozati vallomásában a Media Magnet Kft.-t Puch László, az MSZP akkori pénztárnoka cégeként nevezte meg.

A szocialista politikus eddig nem cáfolta Horváth állítását.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.