Gyurcsány a felelős a rendőrattakért

A magyarok negyven százaléka jogszerűtlennek tartja a 2006. október 23-án, a Gyurcsány-kormány idején alkalmazott erőszakot – derül ki a Nézőpont Intézet ezer fő telefonos megkérdezésén alapuló, reprezentatív kutatásából. A válaszadók 63 százaléka szerint Gyurcsány Ferencnek távoznia kellene a közéletből. A rendőrség megítélése ezzel szemben nem szenvedett komolyabb csorbát, a válaszadók 62 százaléka büszke a testületre.

Budapest, 2006. október 23. Könnygázgránátot lőttek ki a tüntetőkre a Károly körúton. Folytatódtak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A Nézőpont Intézet a szomorú évforduló alkalmából közvélemény-kutatásban vizsgálta a történtek társadalmi megítélését. A civil áldozatokkal járó rendőri beavatkozást ennyi év távlatából a magyarok negyven százaléka tartja jogszerűtlennek; ez az arány már 2016-ban is hasonló volt. Érdekes, hogy míg 2016-ban a magyarok 34 százaléka nevezte jogszerűnek a történteket, idén már csak 24 százalék mondta ezt. A rendőri erőszak felbolygatta a magyar politikát, és meghatározó generációs élménnyé vált – mutat rá a Nézőpont, hozzátéve: a harminc év alatti fiatalok ma már nem emlékeznek a történtekre, 53 százalékuk a jogszerűség kérdését sem tudta megítélni.

Idén ősszel a magyarok harminc százaléka nyilatkozott úgy, hogy Gyurcsány Ferencet, illetve az általa vezetett kormányt tartja felelősnek azért, „hogy a 2006. október 23-i megemlékezés után több civil is megsérült”. A brutális fellépést egyes rendőrök követték el, azonban azonosító számok híján nagyon lassan és szerény eredményekkel zajlott a jogi felelősségre vonás. Az akkori kormányfő értelmezése – miszerint a Fidesz keltette politikai hangulat és a ­rossz helyszínválasztás okolható a történtekért – ma már csak a válaszadók hét százalékát győzi meg, a megkérdezettek 26 százaléka pedig mindkét felet felelősnek tartja.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szemeket lövetett ki 2006. október 23-án

A Nézőpont Intézet kutatáshoz készült elemzéséből kiderül: Gyurcsány Ferenc ekkor vesztette el tartósan társadalmi támogatottságát, hiszen a 2006-os választás után váratlanul bevezetett megszorító intézkedések, az őszödi beszéd morális és kulturális mélypontja után a rendőrség alkalmazása a politikai ellenféllel szemben az akkori kormányfő tartós népszerűségvesztéséhez vezetett. Ma a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek „vissza kellene vonulnia a politikától”, és csupán húsz százalékuk ellenzi ezt. Az intézet szerint érdekes fordulat, hogy a Gyurcsány melletti tábor két év alatt is jelentősen csökkent, ugyanis

2018 szeptemberében még a magyarok harminc százaléka tartotta szükségesnek Gyurcsány politikai szerepvállalását.

A rendőrség megbecsültsége ezzel szemben nem szenvedett tartós károkat, a magyarok a politikai döntéshozókra és nem a döntések végrehajtóira neheztelnek – hangsúlyozza az elemzés. Arra a kérdésre, hogy Magyarország büszke lehet-e a rendőrségére, a kérdezettek 62 százaléka felelt igennel és csak 25 százalékuk nemmel.

A rendszerváltozás utáni politikatörténet fekete napja volt 2006. október 23-a. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz által szervezett emlékező nagygyűlésnek a rendőrség – a szélsőjobboldali randalírozók elleni fellépésre hivatkozva – könnygázzal, gumibottal és lovasrohammal vetett véget – idézi fel az intézet. Mint írják,

1990 után nem fordult elő, hogy a hatalom erőszakot alkalmazzon békés tüntetők ellen, az csak a posztkommunista kormány alatt következett be, éppen a fontos évfordulón.

A „rendőrattakként” elhíresült botrányért a politikai felelősség Gyurcsány Ferencet és kormányát terheli, s ez elől tizennégy évvel az események után sem tud menekülni. A Nézőpont Intézet emlékeztet: ekkor szerveződött újjá a Jobbik is, amely zászlajára a Gyurcsány-ellenes politikát írta, így különösen abszurd, hogy a mai Jobbik Gyurcsány Ferenc szövetségese.