A Nézőpont Intézet a szomorú évforduló alkalmából közvélemény-kutatásban vizsgálta a történtek társadalmi megítélését. A civil áldozatokkal járó rendőri beavatkozást ennyi év távlatából a magyarok negyven százaléka tartja jogszerűtlennek; ez az arány már 2016-ban is hasonló volt. Érdekes, hogy míg 2016-ban a magyarok 34 százaléka nevezte jogszerűnek a történteket, idén már csak 24 százalék mondta ezt. A rendőri erőszak felbolygatta a magyar politikát, és meghatározó generációs élménnyé vált – mutat rá a Nézőpont, hozzátéve: a harminc év alatti fiatalok ma már nem emlékeznek a történtekre, 53 százalékuk a jogszerűség kérdését sem tudta megítélni.
Idén ősszel a magyarok harminc százaléka nyilatkozott úgy, hogy Gyurcsány Ferencet, illetve az általa vezetett kormányt tartja felelősnek azért, „hogy a 2006. október 23-i megemlékezés után több civil is megsérült”. A brutális fellépést egyes rendőrök követték el, azonban azonosító számok híján nagyon lassan és szerény eredményekkel zajlott a jogi felelősségre vonás. Az akkori kormányfő értelmezése – miszerint a Fidesz keltette politikai hangulat és a rossz helyszínválasztás okolható a történtekért – ma már csak a válaszadók hét százalékát győzi meg, a megkérdezettek 26 százaléka pedig mindkét felet felelősnek tartja.

A Nézőpont Intézet kutatáshoz készült elemzéséből kiderül: Gyurcsány Ferenc ekkor vesztette el tartósan társadalmi támogatottságát, hiszen a 2006-os választás után váratlanul bevezetett megszorító intézkedések, az őszödi beszéd morális és kulturális mélypontja után a rendőrség alkalmazása a politikai ellenféllel szemben az akkori kormányfő tartós népszerűségvesztéséhez vezetett. Ma a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek „vissza kellene vonulnia a politikától”, és csupán húsz százalékuk ellenzi ezt. Az intézet szerint érdekes fordulat, hogy a Gyurcsány melletti tábor két év alatt is jelentősen csökkent, ugyanis
2018 szeptemberében még a magyarok harminc százaléka tartotta szükségesnek Gyurcsány politikai szerepvállalását.