Páriaként bánt a BGYH több tucat dolgozójával

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Karácsonyék által kinevezett új vezetése csak az elbocsátott dolgozók egy részének biztosította azokat a kedvezményeket, amelyről a baloldali lapoknak Szűts Ildikó vezérigazgató beszélt a csoportos leépítéssel kapcsolatban. Például a szeptemberben elküldött 28 főt csak a kirúgás előtt fél órával – nem pedig egy hónappal – értesítették. Közben tovább zajlik a cégnél a vízfejesítés és a kontraszelekció.

Márciusban, az új műszaki igazgató hivatali ideje alatt bontották le a műemléki kabinokat.

Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya

elindította az építésfelügyeleti eljárást a Széchenyi fürdő műemlék kabinjainak tavaszi elbontásával kapcsolatban

– értesült a Magyar Nemzet. Mint korábban megírtuk, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) Karácsony Gergely-féle baloldali városvezetés által kinevezett vezetője,

Szűts Ildikó azzal sem volt tisztában, hogy műemlék volt a lerombolt női kabinsor. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy a kabinsor építésének időpontjában mintegy hetven évet tévedett.

Az engedély nélkül elbontott műemlékkabinok ügyében már a kormányhivatal is vizsgálódik.

Eközben egyre több különös körülményre derül fény a BGYH tömeges elbocsátásaival kapcsolatban is. Például megtudtuk, hogy azt a 28 dolgozót, akiknek szeptemberi elbocsátásáról lapunk is beszámolt, a bejelentett csoportos létszámleépítésen felül rúgták ki. Így ők nem is részesültek azokban a kedvezményekben, amelyekről Szűts Ildikó a baráti baloldali médiának számolt be. Míg kilencven főt (Szűtsék ígéretei alapján) úgy küldenek el, hogy segítenek nekik újból elhelyezkedni más fővárosi cégeknél, az első körben kirúgott 28 dolgozó közül többekre ez nem vonatkozott. A leépítésről szóló, lapunk birtokába került dokumentumból az derül ki, hogy a közel harminc embert gyakorlatilag páriaként kezelték, hiszen míg a kilencven főt október 17-én tájékoztatják az elbocsátások részleteiről, és csak egy hónappal később adják át a felmondásokat, a korábban elküldött 28 dolgozók közül többet csak fél órával a kirúgásuk előtt értesítettek, és visszadátumozott dokumentumot kellett aláírniuk.

Feltehetően a cégvezetés azért tartotta harminc alatt a szeptemberben elküldött munkavállalók létszámát, hogy ez ne minősüljön csoportos leépítésnek, és a munkaügyi központot se kelljen értesíteni.

Ezek a munkatársak attól a 30 napos időszaktól is elestek, amit a többi 90 fő megkapott, és például új állás keresésére fordíthatott.

Mindeközben a BGYH folyamatosan keres munkatársakat, s korábban azt is megírtuk, hogy néhány hete még a toborzást előkészítő HR-est is kerestek. Az elbocsátott dolgozók közül többen arról számoltak be, hogy

Szűtsék nem a szakmaiság alapján választják ki a munkatársakat, a legfontosabb a vezetés számára, hogy megbízható kádereket tudjanak még a kékgalléros dolgozókban is,

akik nem szivárogtatják ki a cég zavaros belső ügyeit. Márpedig ezekből egyre több van. Például az egyes munkakörökben meglehetősen lazán veszik az előírt képesítéseket. Az egyik fürdőben közel tucatnyi pénztárost úgy neveztek ki hostessnek, hogy közülük szinte senki nem beszélt két idegen nyelvet, és a fürdő történetét sem ismerték, holott ez is előírás lett volna. Arra is akadtak példák, hogy bár azzal indokoltak egy-egy kirúgást, hogy csökkentették a státusok számát az adott területen, ám nem sokkal később mégis kineveztek egy új – fiatal és tapasztalatlan, ám a vezetéssel jó nexust ápoló – kollégát az elvileg megszüntetett pozícióra.

Tudomásunk szerint van olyan fürdővezető, aki csak érettségivel rendelkezik, s Szűtsék új gyakorlata, hogy

mindenféle szakmai képesítés nélkül alkalmaznak gyógymasszőrt,

ami elképesztő felelőtlenség, hiszen egy szakszerűtlen, rossz fogástól adott esetben akár le is bénulhat egy-egy rossz egészségi állapotban lévő vendég.

Az új cégvezetés emellett bővíti a vállalat szervezeti egységeit, például egy új HR-igazgatói pozíciót, valamint egy belső ellátásért felelős igazgatói posztot és több új osztályt is létrehoztak ezen a területen. Kialakítottak egy belső megfelelési osztályt is, élén egy igazgatóval, amiről Szűts Ildikó azt állította lapunknak korábban, hogy kötelező volt. Ám információink szerint az úgynevezett compliance osztály megszervezése csak a pénzintézetek esetében kötelező. Úgy tudjuk,

Szűts egy régi barátnőjét helyezte a több mint 800 ezer forinttal honorált compliance igazgatói pozícióba,

amelyben közvetlenül a vezérigazgatónak felel. A compliance igazgató – aki alá egyetlen beosztott tartozik – tevékenysége pedig pusztán névleges, hiszen munkaköri leírása lapján a meglévő szabályzatokat „ellenőrzi”.

Eközben az átláthatóság egyre csökken,

hiszen például míg Szőke László igazgatósága alatt mindennap készítettek jelentéseket a napi forgalomról és árbevételekről, amelyet minden fürdő- és osztályvezető is megkapott, Szűts ezt a gyakorlatot is megszüntette.

A havonta egyszer készülő jelentéseket pedig csak ő maga és a hat másik igazgató veheti kézbe.

A fentebb említett HR-igazgató kinevezésével kapcsolatban pedig azt érdemes megjegyezni, hogy az új pozíció április elsején jött létre, ez a dátum pedig egybeesik azzal, hogy a Dagály fürdő kikerült a BGYH fenntartása alól. Tehát

a vállalat dolgozói létszámának csökkentése után Szűtsék fontosnak gondoltak kialakítani egy személyzeti igazgatói státust,

amikor korábban erre nagyobb létszámnál sem volt szükség.