A megfélemlítés az Iszlám Állam hatalmának biztosítása miatt kellett, hiszen a szervezet nem rendelkezett akkora rendfenntartó erővel, amekkora a rohamosan növekvő megszállt területekhez szükséges lett volna. Hasszán azt állítja, 2011-ben besorozták a kormánycsapatokhoz, majd amiért dezertált, rövid időre börtönbe zárták. Két hónapos kiképzése közben elhatározta, hogy végleg megszökik, és Európába vándorol. Embercsempészek segítségével, Törökországon keresztül jutott el Görögországba az egész családjával, az akciót az édesapja finanszírozta. A vádirat szerint azonban Hasszán emírként a 2011 és 2016 közötti időszakban a DAES – ahogy az arabok hívják az ISIS-t – egyik rendfenntartó csapatának vezetője volt.
– 2015-re Farhud Hasszán vádlott az Iszlám Állam egyik kisebb fegyveres egységének parancsnoka lett, emiatt a köznyelv emírként emlegette. A Farhud Hasszán parancsnoksága alatt álló, az Iszlám Államhoz tartozó osztag megszállta Al-Sukni városát. Farhud Hasszán feladata volt, hogy az Iszlám Állam ellenségeiről egy úgynevezett halállistát készítsen, vagyis megjelölje azokat, elsősorban a Benidorgan törzshöz tartozó személyeket, akiket bosszúból, illetve a polgári lakosság megfélemlítése céljából kivégezzenek. A téren összegyűlt tömeg szeme láttára a Benidorgan törzshöz tartozó – a törzsvezető jobbkezének számító – Ahmad Kaszim El Dagernek, a település imámjának fejét levágták. A sértett fejét késsel, Hadzs Odáj és Farhud Hasszán vádlott közösen vágta le, a sértett torkát fűrészszerű mozdulatokkal, hosszan tartóan átvágva, majd a fejet a törzstől elválasztotta. A levágott fejet diadalittasan körbemutatta a jelenlévőknek.
A vádhatóság a bizonyítékok közé csatolta a kivégzésről készült videót – melyet a bíróság le is játszott a tárgyaláson.
Az ítélet indoklása előtt Mikó Gergely bíró visszautasította a védő alaptalan vádjait.
– Mielőtt a bíróság az ítélet részletes indoklásába fogna, hangsúlyozza, illetve visszautasítja a védő mai védőbeszédében elhangzottakat, miszerint a bíróság ne próbáljon meg bármilyen benyomásnak megfelelni. A bíróság csak a lelkiismeretének és a törvénynek akar megfelelni akkor, amikor egy büntetőügyben ítéletet hoz. És a bíróság jelen eljárásban szemben a védő álláspontjával, a most ismertetendők alapján a vádlott büntetőjogi felelősségét kétséget kizáróan, bizonyítékokkal alátámasztottan bizonyítottnak találta. Kifogásolta azt is, hogy mit keres magyar bíróságon egy szír állampolgár, Szíriában elkövetett bűncselekményének a tárgyalásán. A joghatóság kérdését a büntető törvénykönyv 3. szakasza szabályozza, mely szerint nem magyar állampolgár által, nem Magyarországon elkövetett bűncselekmény esetén, emberiesség elleni bűncselekmény esetében, ideértve az apartheidet és a népirtást is, Magyarország jogosult eljárni – közölte a bíró.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!