Programjában a Momentum is azt fájlalta, hogy az univerzálisan biztosított családi pótlék nem emelkedik, a családi adókedvezménnyel kapcsolatban pedig az zavarta őket, hogy nem segíti azokat, akik úgy vállalnak gyermeket, hogy nincs adózott keresetük. A progresszív alakulat is megszüntette volna a családi adókedvezményben foglalt, gyerekszám szerinti differenciálást, és a családi pótlékba csatornázta volna át a kompenzációt, ami a sokgyerekes, de állástalan szülőket aligha ösztönözte volna a munkavállalásra.
A szocialisták is beszálltak a munka nélkül is folyósítható családi pótlékra vonatkozó licitbe. Ők ötven százalékkal emelték volna ezt a támogatási formát, valamint azt is ígérték, hogy megtartják a családi adókedvezményt, amit némiképp hiteltelenné tesz, hogy annak idején nem szavazták meg annak bevezetését.
A kormány családtámogatási politikájának másik pillérét a saját otthonhoz jutást segítő konstrukciók jelentik. A baloldal ezen a téren is más elveket vall. Saját tulajdonú otthonok helyet a bérlakásokat preferálják.
A Jobbik állami bérlakás-építési rendszerrel párhuzamos otthonteremtési programot javasolt 2018-ban, amelyben a résztvevők a piaci árnál olcsóbban bérelhettek volna lakást, amit aztán később megvásárolhattak volna.
Programjában az akkor éppen „néppártosodó” alakulat azt írta: „felmérjük az üresen álló hazai ingatlanvagyont, s megvizsgáljuk, hogy a több százezer üres hazai lakás és ház mekkora hányada vonható be az otthonteremtési programba.”
Az LMP is hasonlóan gondolkodott. Ők – valamelyest finomabban fogalmazva – szociális lakásügynökségek felállításával segítették volna az üresen álló lakások bérbeadását. Emellett az állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakások számának növelését szorgalmazták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!