Így búcsúzott Orbán Viktor a veterán magyar pilótától + videó + képek

Végső búcsút vettek szombaton Budapesten a 97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, aki a legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája volt. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán búcsúzott Frankó Endrétől.

Búcsú Vitéz Frankó Endre főhadnagytól, a hős puma pilótától Forrás: FACEBOOK

A 97 éves Frankó Endre, a legendás 101. Puma Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája tavaly decemberben hunyt el.

A veterán búcsúztatására szombaton került sor, a Magyar Honvédség három JAS 39 Gripenből álló köteléke alacsony áthúzással tisztelgett a Duna budapesti szakasza felett szombaton, nem sokkal 12 óra után. A Gripenek háromszáz méter magasan haladtak el a főváros felett Frankó Endre tiszteletére, a Csepel-sziget felől a Duna felett, egészen az Árpád híd budai hídfőjéig, ahonnan északi irányban elhagyták a város légterét.

„Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.” Búcsú vitéz Frankó Endre főhadnagytól, a hős puma immár az égi kötelékben. Nyugodjon békében! – a miniszterelnök így vett végső búcsút a veterán magyar pilótától a közösségi oldalán, megosztva az alábbi videót:

Frankó Endrétől az Óbudai Jó Pásztor-templomban vettek búcsút, és az altemplomban helyezték végső nyugalomra.

Frankó Endre 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1939-ben a Gyöngyös melletti Pipishegyen ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel, majd 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe. A kiváló öttusázó sportember Szombathelyen, a Horthy repülőakadémián kezdte meg tanulmányait, majd 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A Pumákhoz 1944 novemberében került, a pilótahiány miatt

alig hatórányi gyakorlórepülést követően már az éles bevetések vártak rá.

Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. 1945. május 5-én, a német–osztrák határ melletti Pockingban esett amerikai hadifogságba, karácsonyra azonban már hazatérhetett. Ezután dolgozott segédmunkásként, motorosoktatóként, de az ő nevéhez fűződik a jánoshegyi Libegő megtervezése is.

Frankó Endre nyugalmazott vadászpilóta a szolnoki RepTár kiállításmegnyitóján
Fotó: Teknős Miklós

Három évvel később már az Országos Magyar Repülőegyesület motorosoktatója volt, itt már katonákat is tanított. 1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. Egy évvel később Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, majd a Ganz repülőklub hivatásos motorosrepülő-oktatója.

Róla és barátjáról, Szentiványi Jánosról korábban egy portréfilm is készült, amelynek a producere Hochstein András volt.

„Minden csap nyitva, gyújtás bekapcsolva, a kiegyenlítőmű kissé faroknehéz, jól be vagyok kötve, szemüvegen keresztül jól látok, indulhatunk!” – idézte fel 2019 októberében az akkor 96 éves Frankó Endre nyugalmazott főhadnagy a szolnoki RepTárban a Messerschmitt Bf 109-es vadászgép ünnepélyes tárlatnyitóján azt a mondatot, amellyel repülései előtt ellenőrizte, hogy minden rendben van-e a felszálláshoz.

A híres pilóta, aki nyugdíjas éveiben is aktívan figyelemmel kísérte a magyar katonai repülést, egy korábbi interjúban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy már csak a Messerschmitt-név említése is rendkívül sokat jelent neki.

„Van, aki csak tudomásul veszi, de nekem nagyon komoly emlékeket jelent az a szó, hogy Messerschmitt” – jegyezte meg Frankó Endre.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt repülni a Messert – ahogy a német típust a pilóták egymás közt hívták –, azt mondta: nem tudja szavakba foglalni, az élményt átélni kell, nem elmesélni.

„Aki egyszer megkóstolta a repülést, az egész életére szeretni fogja, bármilyen előzményei is voltak” – tette hozzá.